Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
VI. Intenzív határhasznosítás, tanyás gazdálkodás a 18–20. században
ges oka a helyi foglalkozási lehetőségek hiánya volt. Az össztársadalmon belül is az 1960-70-es években nőtt meg azoknak az aránya, akiknek származási társadalmi helyzete életük folyamán jelentősen megváltozott.512 A változások kezdete mindenképp a mezőgazdaság 1950-es években megindult, majd 1960-ra befejezett szocialista átszervezéséhez, és az intenzív iparosításhoz kapcsolható. Ezen folyamatok eredményeképp számos család kényszerült addigi életmódja megváltoztatására. A külterületek vonatkozásában ez egyet jelentett a tanyai munkatevékenységek felszámolódásával, a munkaképes tanyai lakosságnak a mezőgazdasági, vagy ipari nagyüzemekben való munkavállalásával és elvándorlással (8. táblázat). A család férfi tagjai olyan munkát igyekeztek vállalni a közelebbi nagyvárosokban, elsősorban azok ipari szektorában, amely állandó jövedelmet biztosít a megélhetéshez. Akik mégis a mezőgazdaság szektorában maradtak, a nagyüzemben teljesített munka mellett jövedelemkiegészítő tevékenységet kerestek maguknak. A cserekertiek közül sokan például földet béreltek a háztáji mellé, azon dohányt, kelendő zöldségféléket termesztettek.513 Lakónépesség száma 1970 1980 1990 2001 Csahostó 35 nincs adat nincs adat 2 Cserekert 202 93 40 30 Kossuthkert 27 12 3 8 Mosontakert 12 14 nincs adat 9 Ligettanyák 106 19 26 10 Bortnyák tanya 207 71 39 24 8. táblázat: A külterületi lakónépesség fogyása 1970 és 2001 között Amíg a termelőszövetkezetek tagságához általában a családok nőtagjai és a munkaképes idősek csadakoztak - egyben biztosítva a háztáji földek hasznosításának lehetőségét -, addig a családok férfitagjai megőrizték mobilitásukat, és jövedelmezőbb ipari munkákat vállaltak.514 A foglalsz Andorka 1982: 251. 513 A dohányértékesítésből keletkezett bevétel volt az ún. télipény, mivel a dohányt januárban, februárban adták le a létai dohányátvevőhöz 514 VALUCH 2005: 197-199.; vö: „Az emberek előbb a Csákón, a tehenészeti telepen dolgoztak. Aztán mikor felszámolták a Csákót, onnantól kezdve nem volt munkájuk az embereknek. Akkorjött be az bog) mindenki amerre csak tudott eljárt a munka után: Pestre a metróhoz Debrecenbe az építőiparba. A metrónál dolgoztak legalább húszán. Cétáról, a vonattól busszal jártak haza Cserekertre. Péntek délután, amikor már vége volt a hétnek, a munkának, jöttek, érkeztek 169
