Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században

Az 1967. évi III. törvény lehetővé tette az árutermelő tevékenység folytatását a háztáji gazdaságban,465 ami alapjában változtatta meg a szövetkezeti tagok gazdaságszervezési stratégiáját.466 Ugyan a háztáji gazdaság területe továbbra is korlátozott maradt (nem haladhatta meg az 1600 négyszögölt), de a háztájiban végzett gazdasági tevékenység intenzívebb formákat ölthe- tett. A szövetkezeti tagok a jövedelmezőbb tevékenységeket preferálták, melyek hasznából jelentősen növelhették életszínvonaluk minőségét. Ez a perspektíva pedig elég kedvező volt ahhoz, hogy a tagság túllépjen az önellátás hagyományos gazdasági keretén.467 A. második gazdaság struktúrája megbomlott. Míg 1967 előtt a háztájit valóban az önellátás szükségleteinek rendelték alá, és így számos termelési ágazat (állattenyésztés, gabonatermesztés, etc.) számára biztosítottak benne helyet, illetve a második gazdaság is egyéb gazdaságtípusokkal egészült ki (így például a magántulajdonú szőlővel), addig 1967 után — legalábbis Észak-Biharban468 - egyre inkább csak a háztáji monokultúrás hasznosítását látták jövedelmezőnek. Ez a folyamat egyértelműen kihatott a szőlőskerti szőlőtermesztésre. A szövetkezeti tag szőlősgazdák a ’60-as évek végétől ugyanis szőlőik helyett is háztáji területet igényeltek. A tagság számára az egyénileg hasznosítható földterület (1600 négyszögöl) immár kizárólag a háztáji gazdaságban koncentrálódott.469

A háztáji-gazdálkodással szoros összefüggésben, már az 1950-es évek második felében megjelent, majd 1967-ben a jogi szabályozás által megszilárdult,470 a zjttkert fogalma, amellyel a korabeli agrárpolitika a nagyüzemi területektől kívánta megkülönböztetni a kertszerűen művelt kisparcellás területek összefüggő nagyobb egységeit (például a szőlősker5.3.6. A SZŐLŐSKERTEK ELHAGYÁSA AZ ÁRUTERMELŐ HÁZTÁJI GAZDASÁG IDŐSZAKÁBAN (1967-1990)

465 Vö. 1967. évi III. tv., IX. fejezet 69§ (2)

466 Vö. BÁLI 2005: 153-154.

467 Vö. Lovas Kiss 2006:56-60.

468 Nógrádi kutatásainak eredményeit közölve a második gazdaság egy másik „szerkezeti változatát” mutatta be Báli János (vö. BÁLI 2005.)

469 „A háztájiba belevették volna a szőlőt is, osytán ezért is ment tönkre a kert! Mert egy kataszteri

kukoricát jobban meg tudott termelni, nagyobb ára volt, mint a szőlőnek. ” P.S. Álmosd; Másik parafrázis: szőlőt a tszyvilágjan lefogták a háztájiból ezért az emberek inkább ott hagyták a

tengeriért, mert akkor még a jószágtartás ment, abban volt a haszon, annak kellett a takarmány. ” B.S. Kokad

470 Vö. 1967. évi IV. tv. III-IV. fejezet

147