Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
5.3.5. Atsz-szőlők Ugyan a térség néhány településén az első termelőszövetkezetek már az 1950-es években művelés alá vontak 5-10 holdas, egy tagba eső szőlőterületeket (leginkább a leadott-elhagyott ún. „külső szőlőket”, a tanyák melletti kisebb szőlő telepeket),452 de igazán kiterjedt szövetkezeti szőlőtermesztésre csak az 1960-as években került sor. 1962-ben, a második rekonstrukció keretében kezdődött meg a tss^ek nagyüzemi szőlőtelepítése. A tsz-ültetvényeket országosan azért is hozták létre, hogy a — még a filoxéravész alatt meghonosodott és jelentősen elterjedt — direkt termő szőlőfajtákat, nemesebb, minőségi bort adó fajtákkal cseréljék fel. Észak-Biharban ez a termelési előirányzat azért nem volt releváns, mert itt a filoxéra utáni első fajtaváltás is csak igen megkésve, tulajdonképpen a 20. század középső harmadában ment végbe.453 A direkt termő fajta telepít- vények fiatalok és meglehetősen népszerűek voltak a szanáláshoz. A szövetkezetek ennek ellenére szőlőültetvényeket kezdtek telepíteni, hogy állami támogatáshoz jussanak. A tsz-szőlők területe a települések többségében legfeljebb néhány tíz katasztrális holdra terjedt ki, fajtaösszetételük többnyire arányosan oszlott meg a minőségi borszőlők és a csemegeszőlők között.454 A telepítést szakszerű talajvizsgálat és gondos fajtakiválasztás előzte meg.455 A telepítési beruházások mellett az állam a szakemberellátottságot is támogatta.456 A művelés a szövetkezeti tagság kézi munkaere452 Például a monostorpályi Dózsa- és Béke-tsz a Bortnyák- és Pap-tanyán, vő. BODNÁR 2001: 11.; Almosdon is a módos gazdák egykori összefüggő szőlőterületein alakított ki először tsz-telepet a szövetkezet: Amelyik szőlő a tszyé lett, azt úgy örökölte. Vagy inkább elvette, ahogy például az én szomszédomtól, dóiban Józsi bácsitól is, akinek 4 kataszteri hold szőlője volt. Na azt ők elvették és használták. ” P.S. Álmosd 453 Vö. a könyv 5.1. fejezetével. 454 A tsz-szőlőkben meghonosított fajták hamar megjelentek a szőlőskertek magángazdaságaiban is. Bizonyos „bevált tsz-fajtáknak”, mint például a Biankának, a ma is meglévő telepei egészen nagy területet foglalnak el a kertekben. Ezeket a fajtákat a tsz-szőlők metszésekor szerezték be a gazdák úgy, hogy — még távolabbi településekre is (Konyárról például Monostorpályiba) — eljártak a metszésben segíteni, majd a lemetszett vesszőket százasával hazahordták és elültették. 455 KURUCZ 1964: 26. 456 >rA tszyben agronómus foglalkozott a szőlővel. De lehet, hogy inkább csak mezőgazdasági technikumot végzett. Nem pályi származású volt, úgy jártak ki azpk Debrecenből A tsz-nek még borásza is volt, Kovács Jenőnek hívták, az olgakerti borházban volt egy irodája. ” P.S. Hosszúpá- lyi 143
