Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században

felparcellázza és üdülőtelkekként értékesíti. Az Olgákért néven „újraalapított”, jelenleg is hétvégi házas külterületi lakotthelynek a szőlőtermesztéssel összefonódó történetét mára csak a legöregebbek emlékezete őrzi.

A század utolsó harmadában kezdődő lassú leépülés folyamatát, a régi szőlőskertek hanyatlását a rendszerváltozás időszaka zárta le. A szőlők megmunkálásában a mezőgazdasági tevékenységektől elszokó, egyre inkább a közeli város, Debrecen kínálta megélhetési formákat kereső, nagy arányban migráló nagyközségi lakosság (összefüggésben a táplálkozáskultúra változásaival is) mára tulajdonképpen teljesen elveszítette érdekeltségét a szőlőskertek fenntartásában. A kert felszámolódásával pedig lassan maga a szőlőtermesztés és (legalábbis a házi-) borfogyasztás is kivész a közösség hétköznapi életmódkultúrájából.

5.3. ÉSZAK-BlHAR SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRÁJA A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

Az előző fejezet 20. századra vonatkozó megállapításai szükségessé teszik, hogy a szőlőskerti határhasznosítás visszaszorulásának kérdését alaposabban megvizsgáljuk. Főként a század második felében bekövetkezett változások voltak jelentős hatással a szőlőskertek alakulására. Ezeket a változásokat egy egész Eszak-Biharra kiterjedő kutatás során vizsgáltam.417 Kuta- tóutamon felkerestem a térség településeinek szőlőskertjeit, melyeket a jelen időmetszetében több száz fényképpel is dokumentáltam, azzal a céllal, hogy e néprajzi felvételek a jövőben további összehasonlítások alapját képezhessék.418 Már a megfigyelés etnográfiai módszere is fontos következtetésekhez segítette kutatásomat, de a kertek talán utolsó szőlősgazdatársaságait, néhány esetben pedig a több szempontból valóban utolsó, magányos gazdáit is sikerült megtalálnom, és interjút készítenem velük. Beszélgetéseinket rendre azzal a kérdéssel kezdtem, hogy hová is tűnt a szá417 A kutatást 2010 nyarán, több intenzív terepmunka alkalmával folytattam Észak- Bihar következő településein: Konyár, Derecske, Sáránd, Hajdúbagos, Hoss^úpályi, Monos- torpályi, LJtavértes (Nagyiéta és Vértes), ÍJjléta, Kokad, Almosd, Bagamér.

418 A későbbi összehasonlító — úgy a szőlőkultúra, mint egyéb néprajzi jelenségek tárgyában lefolytatott - kutatásokat az Eszak-Bihar Archívum létrehozásával célom megkönnyíteni. Ez a gyűjtemény tárhelyként szolgálna minden olyan adatsor számára, amely a térség néprajzára vonatkozik. Első tételként a jelen kutatás során, kutató- csoportunk által gyűjtött adatcsoportot (több száz fényképet, több tíz órás hangfelvételeket) vételeztem be.

129