Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
tó gazdasági környezete412 törte meg a hosszúpályi szőlőtermesztés lendületét.413 A beszolgáltató rendszer bukása után a szőlőkultúra rövid időre re- vitalizálódott. Az egykori szőlőtelepekkel együtt a tsz-művelésen kívül eső, zárt szőlőskerti szőlőterületek 1960-ra érték el a 474 kát. holdas legnagyobb kiterjedésüket.414 Az 1960-as évek elején azonban a paraszti gazdaságok szőlőskerti üzemegységét is utolérte a kollektivizálás „mindenáron szövetkezetesítő” agrárpolidkája: az egyéni szőlőterület birtoklására ezt követően csak a háztáji gazdaság keretei között volt lehetősége a termelőszövetkezeti tagoknak. Mivel azonban a művelés alá vonható háztáji terület korlátozott (néhány száz négyszögölös) kiterjedésű volt, ezért a legtöbben preferencia sorrendet áhítottak fel a „háztáji” hasznosítási lehetőségei között. Sokan inkább a szántóterületre kérték kiosztani a háztájit, hogy legalább megmaradt állatállományuk takarmányozását biztosíthassák, nem pedig a szőlőterületre, mert a szőlőtermesztés-borelőállítás kevésbé volt a létfenntartás szempontjából szükségszerű, vagy az árutermelés szempontjából jövedelmező, mint a gabona-, esetleg zöldségtermesztés. A szőlőskert hanyatlásának gyors ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a ’60-as évek első felében máris 50 kát. hold kerti szőlőföldet hagytak el az egykori szőlősgazdák.415 A szőlőkből tehát kivonultak a birtokosok; a régi szőlőskertet a (több száz éve használó, közel száz éve pedig már birtokló) gardák csakúgy elhagyták szőlőiket, mint az egykori nagybirtokon „megörökölt” területeket az új (leginkább cseléds^ánna^ásű) „kisgazdák”. Utóbbiak például a termelőszövetkezetnek ajánlották fel elhagyott parcelláikat, azonban a tsz sem tudott gondoskodni azok műveltetéséről. Ennek okán csakhamar teljesen elvadult az korábban virágzó kertkultúra.416 Az 1970-es években a helyi tanács végül úgy döntött, hogy a hasznavehetetlennek ítélt területet 412 A beszolgáltatások miatt a Rákosi-korszakban a hosszúpályiak kiegészítő jövedelem- forrásokat kerestek'. így kezdték el például gyűjtögetni a gyógyászatilag hasznosítható ökörfarkkóró sárga virágát, amit előbb megszárítottak, majd egy Németiné nevű hős— szúpályi felvásárlónak adtak el, aki azt a közeli városok patikáiban értékesítette. 413 Hasonló megállapításra jutott Konyár szőlőkultúrája kapcsán Kurucz Albert (vö. KURUCZ 1964: 7.) 414 BŐDI 1998: 239. 415 A szőlőskertben 1966-ban már csak 424 katasztrális holdon műveltek szőlőt (vö. Szőlőtermelés. Statisztikai Időszaki Közlemények 111. Budapest, 1967.) 4,6 A szőlőskert elvadulása, mint az al970-es évekre jellemző jelenség, érzékletesen sejlik fel a szomszédos Hajdúbagos szőlőkultúráját ismertető Bencsik János tanulmányában is (Bencsik 1975:123-129.) 128
