Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században

A századforduló táján (1890 és 1917 között394) újabb szőlőterület telepítésére került sor a Csobán hátulján, a település legészakkeletibb határrészén. A birtokosa után Rác^-s^őlőnek is nevezett terület ültetvénye az 1920-as évek elejére meghaladta a 35 katasztrális hold kiterjedést. így a '20-as évek végén még mindig jelentős mennyiségben, összesen 373 kát. holdon termesztettek szőlőt a településen395 (lásd 23. ábra).

1. Nagy- (azaz Öreg-, vagy Vén-) kert

2. Koldus-kert

3. Csobán-kert

4. Kossuth-kert

5. Új szőlő (ma Olgákért)

6. Rácz szőlő (vagy Csobánhátulja)

7. Kapott föld (1945 után telepítették)

23. ábra: Hosssjpályi szőlőterületei 1920 körül

Az 1930-as évektől (a századforduló időszakában többször gazdát cserélő) Zichy-féle nagybirtok a Uchtschein család kezén értékelődött fel ismét.396 Az intenzív termelési módokat hasznosító mezőgazdasági nagy394 Bár a telepítés pontos dátuma — archivális forrásból — nem ismert, hozzávetőlegesen megállapítható két kéziratos térkép segítségével. A harmadik katonai felvételen ugyanis még nem, egy 1917-es erdősítési tervhez készült térképen viszont már szerepel a határ északkeleti csücskébe telepített szőlőterület.

395 BŐDI 1998: 156.

396 Vő. BIHARI-HORVÁTH 2008: 20-21.

123