Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
üzemben a szőlőtermesztési ágazat újból megerősödött. Lichtschein Sámuel birtokán az 1930-as években egyre jelentősebb lett a jó minőségű borszőlő termesztése.397 A szőlő összterülete a korábbi 50, majd 28 ka- tasztrális holdról 89-re növekedett. Ebből 7 kát. hold a „régi slőskertekben”, 47 kát. hold az Olga-telepen, 36 kát. hold pedig az újabb telepítésű László-telepen terült el. A szőlőtábláknak (és egyben a birtok kiterjedt gyümölcsösének) a permetezését 1940 körül például 37 hónapos munkás, egyéb munkáit pedig 99 szakmányos végezte,398 de a munkaerő állandó biztosítása sokszor nehézséget jelentett a gazdaság irányítóinak. így például a második világháború alatt is, amikor az Szociáldemokrata Párt hosszúpályi szervezete és a Földmunkás szakszervezet közös szervezésében sztrájkra került sor. A szőlőmunkások 1943 tavaszán ugyanis kevésnek találták a Bihar megyei alispán által meghatározott béreket, így nem is jelentkeztek napszámra a szokott időben, sőt a dobszó útján közzétett figyelmeztetésre is — a korábbi éveknek a birtok munkaigényét kiszolgáló tömeges (120 fős) jelentkezési gyakorlatával ellentétben - csak 14 munkás jelent meg. A harmadszori felhívásra — az alacsony béreket kiegészítendő egy-egy munkásingre tett ígéretnek köszönhetően — már 49 szőlőmunkás állt munkába, bár így is hetvennel kevesebb, mint az előző években. A munkások a sztrájkot felülvizsgáló csendőri eljárás során panaszolták el, hogy a szabott munkabér nincsen arányban az élelmezési és ruházati cikkek magas árával.399 5.2.6. A SZŐLŐTERÜLET BŐVÜLÉSE ÉS VISSZASZORULÁSA A 20. SZÁZADBAN Ökológiai szempontból Flosszúpályi szőlőterületei nagyobb részt a nyírségi homoktalajra telepített szőlők területéhez tartoztak. Már a 18. században, magának a szőlőskert kialakításának is az egyik oka az volt, hogy a kert területe mezőgazdaságilag — elsősorban a szántóművelés által — nem, vagy kevéssé volt hasznosítható. A homoki szőlőtermesztésnek azonban a 19. 397 A telepek termesztett borszőlőfajtái a piros- és fehér ssjanka, a rifling oportó, erdei, kövidinka és ezerjó voltak, kevesebb mennyiségben csemegeszőlőként sasiját is termesztettek. 398 Lénárt (Lichtschein) László: A Lichtschein Samu és gyermekei Hosszúpályi birtokának leírása. Kézirat. (Közli: BŐDI 1998: 158.) 399 A sztrájk szervezőit a későbbiekben eltiltották a szőlőmunkától (vő. BŐDI 1998: 196.). 124
