Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Forrásközlés - Néprajztudomány, műemlékvédelem - Juhász Imre: Műemléki leírások. Kaba
Műemléki leírások I. Településlap melléklete 1. Hajdú-Bihar megye, Püspökladányi járás A település neve: Kaba A település szerkezete: Kaba jellegzetessége mezőgazdasági település. A hajdani bihari faluból alakult nagyközséggé. A községre az ún. halmaz települési forma a jellemző. Utcái rendkívül szeszélyesen görbülnek és igen gyakoriak az ún. zsákutcák, zugok. Kábán egyágú zugokkal találkozunk. Egyenes utca, szabályos települési forma főként a község déli peremén alakult ki. Az ilyen utcák újabban keletkeztek és számuk még igen alacsony. Kaba község ma szabálytalan sokszög alakú területen fekszik. A hagyományos utcaképek megbomlottak. Szembetűnő jelenség, hogy a környező településekhez viszonyítva is Kábán nagyon kevés a náddal fedett ház. A községben már régóta cseréppel fedik a lakóházakat. Erre lehetőséget adott a múlt század végén már működő cseréptető. A hagyomány szerint a cseréptető előretörése részben a tűzvésztől való félelemmel (Kaba leégése közmondásosan gyakori volt) magyarázható. Annyi tény, hogy nádtetős házakat ma már csak nyomokban lehet találni. Ezzel magyarázható, hogy megvédésre érdemes hagyományos utcaképpel ma nem találkozhatunk. Ha a házakat tekintjük a védelem alapjának esetleg a Zöldfa utca zúgja alkalmas megvédésre. A település függelékében nincs meg’édésre érdemes népi építészeti emlék. A telekrendezésre jellemző a halmaz települési forma uralma. A telek az utcára 10-30 m széles homlokzattal csatlakozik. A telken általában véggel kifelé épültek a lakóházak. Az utcai homlokzat előtt keskeny virágoskert húzódik. Kb. még a múlt század első felében elég gyakori volt, hogy a házakat a telek derekára építették tornáccal, vagy háttal az utca felé. Ma az ilyen házak száma csekély. E hagyományos telekrendezésre példa a Thököly utca 8. sz. alatti lakóház és telke. A lakóház udvari végétől néhány méterre találjuk a melléképületet, kamrát vagy istállót, sertésólat, tyúkólat, esetleg szénaszárító színt. A régi szénaszárító szín a nagyobb gazdasági szerszámok (eke, vetőgép, stb.) tárolására is szolgált. Újabban a színt csak takarmány szárítására használják s esetleg idehelyezik a sertésólat is. Kábán csak ritkán épül össze a melléképület a lakóházzal. Az építkezés a gazdasági élet függvénye. A módosabb helyeken gyakran találkozunk az ún. sütőházzal, mely általában derékszöget zár be a lakóházzal. Az udvari homlokzata (tornác) előtt általában kerített virágoskert húzódik. A kiskert 113
