Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Forrásközlés - Néprajztudomány, műemlékvédelem - Juhász Imre: Műemléki leírások. Kaba
Juhász Imre és a melléképületek előtt a gazdasági udvart találjuk, s azt követi a veteményes kert. A veteményes kert újabban itt is növekszik a gazdasági udvar rovására, hisz ritka helyen tartanak nagyjószágot (ló, szarvasmarha). Kisebb méretű, lécből készült górékkal még elég gyakran találkozunk Kábán. A górék általában oldallal tekintenek az utca felé. Ma már a szénaszárító színek száma rohamosan csökken. Az udvart a kerttel együtt teleknek nevezik. Helyi építőanyag a vályog, ez az ún. sársafődből készítik. A vályog úgy készül, hogy a megáztatott földet törekkel keverik, megtapossák, felvágják kapával és kivetik, szárítják. A vályogvető helyét „ gödrök”-nek nevezik. Ilyen található pl. a Kossuth-kert mellett. A módosabbak vettették a vályogot, a szegényebbek legtöbbször saját telkük végén maguk végezték e munka minden szakaszát. A tetőhöz szükséges deszkát, fát vásárolták a kubaiak. A tető fedésével az ún. „ná dmesterek” foglalkoztak. A ház építésében általában a rokonok, ismerősök segítettek. Ma a házépítkezéseket a termelőszövetkezet vállalja. Vályogból vagy tégla alapon vályogból általában három-, ritkán négyosztatú házakat építettek. A régi lakóházak alaprajza téglalap alakú. A Kábán járó idegennek feltűnik, hogy általában a századforduló táján épített és teljes fronti al az utcára néző módosabb házak eresze alatt díszített szellőző nyílásokat nyitottak. A legújabban épült házak szakítottak a hagyományos beosztással. Általában négyzet alakúak és öt-hatosztatúak (2 szoba, gang, előszoba, konyha, kamra.) Tetőfedéshez már régóta cserepet használnak. A cseréptetős házak egy részénél a tetőgerinc két végét korábban díszes cserépbóbitával zárták le. Ennek külön nevét nem ismerik az emberek. A cserép mellett korábban a nád, újabban a pala szolgál tetőfedésre. Ólak, színek fedéséhez is általában cserepet használnak. A szegényebbeknél még ma is náddal, csutkával és szalmával fedett ólakkal találkozunk. A régi nádtetős házak oromzata csapott (kanfaros/tető). A nádtetős házakat gerincén korcolják és az ún. koporsódeszkával zárják le. A település besorolása: átlagos, jellegtelen község. A felvétel ideje: 1964. július Dr. Juhász Imre 114
