Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Néprajztudomány - Lovas Kiss Antal: Gasztrokulturális fesztiválok Hajdúszoboszlón

Lovas Kiss Antal Márton nap (november 11.). A ránk maradt széles szokásrepertoár jó alapot jelent arra, hogy a Márton nap a 21. századi programturizmus fontos időpontjává váljon. A fogyasztói kultúra számára azért is kí­nál kedvező alapot a névünnep, mert a 19-20. századi néphagyo­mány fontos szokáseleme volt a tobzódó fogyasztás, amely a korábbi korokban ritualizált formában, analógiás mágiaként jelent meg. Ezen a napon nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Úgy tartották, a minél több evéssel és ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. November­ben már le lehetett vágni a tömött libát, már fogyasztható volt az ép­pen kiforrott újbor, így a lakomák alapanyaga is biztosított volt. Ezt a tradíciót megragadva a Márton napi Libalakoma a széles körben ismert rigmus köré épül, miszerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A szoboszlói gasztrokulturális fesztivá­lon nem csak a Márton-napi ételek, jellemzően libából készült fogá­sok kapnak fontos szerepet. A szervezők a Márton napi gazdag szo­káskörből a borfogyasztáshoz is emelnek át tradíciót. A Dugonics Andráshoz kötődő proverbium úgy szól, hogy: „A bornak Szent Márton a bírája”.38 Ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni és a Márton-napi újbor kóstolgatása során mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse. A bor kóstolásának kiemelt jelen­tősége ezen az ünnepen kedvez a fesztiválon résztvevő borászoknak is. A rendezvény az ország számos borvidékéről vonz Hajdúszobosz­lóra bortermelőket, így a libából készített ételek választéka mellett a magyar pincészetek új borkínálatából is válogathatnak a látogatók. A liba napi lakoma az év záró gasztronómiai eseménye Hajdúszobosz­lón, mely több zenés és kulturális programmal is szórakoztatja az ér­deklődő közönséget. Összefoglalás Hajdúszoboszló Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye, ezért az ország egyik legismertebb turisztikai központja. Ismertségét és köz­kedveltségét elsősorban gyógy-, wellness- és fürdőturizmusának köszön­heti. Az elmúlt évtizedek során a helyiek jelentős vendéglátói tapasztalat­ra és tudásra tettek szert. Ilyen tudás és tapasztalat a megújulás folyama­tos képessége, az újabb és újabb turistalátványosságok létrehozása. Az 38 Ujváry 2009. 86

Next

/
Thumbnails
Contents