Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Lovas Kiss Antal: Thököly Imre emlékezete a hagyományban
Thököly Imre emlékezete a hagyományban tették a család bizalmasai. Seres István történész azt írta, hogy feljegyezték Thököly Imréről, hogy a gyermekkori sérelmek, szülei elvesztése, mély nyomot hagytak benne, és „engesztelhetetlen gyűlöletet érzett az ausztriai ház iránt. ”23 Tehát a kép ebben az értelemben a Habsburgok elleni harc gyújtópontját ábrázolja. Közvetlenül Thököly 1705-ös száműzetésben bekövetkezett halála után megindul a kultuszépítés folyamata, amely a huszadik században politikai ideológiai rendszereken átívelve napjainkig nyomon követhető és időről-időre új elemekkel egészült ki. A kultusz új lendületet kapott, amikor Thököly halála után kétszáz évvel a Magyar Állam országos ünnepségek keretében hamvait hazahozatta Törökországból. Thököly nyughelyének biztosítására két város is ajánlkozott. Késmárk és Eperjes egyaránt szerette volna a fejedelem hamvait magáénak tudni. A korabeli sajtóban zajló vitában mindkét település Thököly életében betöltött szerepe kirajzolódott. Thököly Késmárk örökös ura volt, de egész családja számos szálon kötődött a városhoz. Szülei is a késmárki várban voltak eltemetve. Ugyanakkor Eperjes is fontos szerepet töltött be a fejedelem életében, mert a város evangélikus kollégiumában tanult. Jelentős hatást gyakoroltak rá tanárai, meghatározva szellemiségét, világnézetét. Korabeli adatok szerint mindig szívesen emlékezett vissza eperjesi éveire.'4 Végül 1906 októberében szülővárosában, Késmárkon, az új evangélikus templomban temették újra. Itt kapott helyet palástja, zászlaja és a feliratos dombormű Izmiti sírjáról (5. kép). A hazahozatalát és újratemetését kísérő országos eseménysorozat nyomán előtérbe került alakja, más hasonló történelmi szerepet betöltő erdélyi fejedelmekhez képest. Eperjes és Késmárk sajtóban zajló vitája nyomán a lakosság számos adalékkal lett gazdagabb Thököly életéről, de az újratemetés kapcsán is a médiafigyelem középpontjába került a fejedelem történelmi jelentősége és életútja. Az újratemetés mellett számos apró mozzanat gondoskodott arról, hogy a „kuruc-király” neve és alakja a nemzeti identitástudat és a mindennapok részévé váljon. 1906-ban nevezték el róla Pest egyik legfontosabb közútját a korábbi Csömöri utat. Thököly újratemetése lényegében lendületet adott a kuruc romantika népszerűsítésének is. A hivatalos elitkultúrában megjelenő emlékezetkultusz az alsóbb társadalmi csoportok körében is megjelent, és a szocializáció részévé vált. Alakja árnyaltabb megjelenítése elősegítette a nemzeti identitás hozzákapcsolódását is. Jó 23 24 SERES 2006: 38. KÓNYA 2013: 81. 251
