Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Lovas Kiss Antal: Thököly Imre emlékezete a hagyományban
Lovas Kiss Antal példa erre a „Kuruc-király. Történetek a Thököly-korból” című ponyva, amely a fiatalok érdeklődését igyekezett felkelteni a kuruc kor és Thököly életpályája iránt. Tóth Sándor iijú nemzedékeknek szánt müve is hatással volt a Thököly kultusz formálódásában (6. kép). Bár valós történelmi eseményen alapult, de valójában Tóth írása is a kuruc romantika terjedését segítette elő. A mű Thököly Imre életének azt a szakaszát értelmezi újra, amikor 1682. szeptember 16-án a katonai sikerei elismeréséül, Ibrahim pasa Fülek várában Magyarország királyává nevezte ki, ám Thököly nem kívánta a "király" címet viselni, hanem inkább Felső- Magyarország fejedelmének címezte magát. A Thököly alakjához kapcsolódó Habsburg ellenesség és kuruc romantika alkalmas volt arra, hogy a szocializmusban kultusza új lendületet kapjon. A Thököly alakja köré felépített új kultusz jellegét és beágyazottságát jól szemlélteti, hogy amikor a második világháború után a kommunista rezsim a Millenniumi emlékműről a Habsburg-Lotaringiaiházból származó uralkodók szobrait eltávolította, és helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezetőinek szobrait tetették. Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos mellett Thököly alakja is helyet kapott az Ezredévi emlékmű jobb oldali oszlopcsarnokában. A Mária Terézia figuráját leváltó - 2,8 m-es Grantner Jenő által 1954-ben megmintázott - Thökölyt ábrázoló bronzszobor az oszlopsor ötödik alakja. A szobor alatt megjelenő dombormű, amely az 1679. november 3-án lezajlott szikszói csatát örökíti meg, tovább árnyalja a kultuszt új értelmezését. Felirata: „Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat, 1679”. A kurucok ezen az ábrázoláson, már mint a nemzeti függetlenségért harcoló katonák jelennek meg és válnak a katonai sikerek szimbólumává (7. kép). A nemzeti szabadságért harcoló hős toposzát viszi tovább az a Magyar posta által 1978-ban kiadott emlékbélyeg, amely a Thököly Imre által vezetett felkelés 300. évfordulójára jelent meg. A bélyegen Vagyóczky Károly alkalmazott grafikus, bélyegtervező karddal a kezében lendületes lovagló hadvezérként ábrázolja a fejedelmet (8. kép). Az ezredforduló után Thökölyre irányuló figyelmet a 2005-ben ünnepelt 300. születési évfordulója hozta előtérbe és aktualizálta. A megemlékezések kiterjedtek törökországi száműzetésének helyszíneire is. Izmitben 2005-ben utcát neveztek el róla, 2008-ban pedig emlékházat állítottak (9. kép). 2009-ben utcát neveztek el róla a Márvány-tenger partján fekvő Karatepén is, ahol a hadvezér feleségével, Zrínyi Ilonával utolsó éveit élte. 252
