Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Lovas Kiss Antal: Thököly Imre emlékezete a hagyományban
Lovas Kiss Antal a kölcsönhatások.1 Különösen fontos mindez a Thökölyről szóló hagyomány kapcsán, amelyről azt írta a folklorista Magyar Zoltán, hogy „erős műveltségi hatást mutat, valaha azonban számos eredeti folklórszöveg is társulhatott Thököly nevéhez, alakjához.”2 A „kuruc fejedelem” halála óta eltelt évszázadokban többször lángolt fel a kultusza, életének másmás pontjaira fókuszálva, vagy máshogyan értelmezve és súlypontozva történelmi szerepét. Mint korának aktív és meghatározó főrangú ura, már életében is a kultuszteremtés tárgyává vált. A kor egyik legkiválóbb költője, Gyöngyösi István verselte meg, akiről Szerb Antal azt írta, hogy az „Úri költészet és népies költészet egyaránt őhozzá járt iskolába.”3 Gyöngyösi a Thököly által 1683. január havára összehívott kassai országgyűlésen követként volt jelen, így láthatta hatalma tetőpontján, húsz vármegye hódolatától övezve a fejedelmi párt és fényes udvarát.4 5 Ez ihlette arra, hogy megírja Thököly és Zrínyi Ilona házasságáról szóló énekét. Gyöngyösi nem csak költő, hanem politikus is volt, így gyorsan felismerte, a „törökös cimbora” megverselésének veszélyeit és a megírt költeményt íróasztalfiókban hagyta. A Thököly és Zrínyi Ilona házassága című költemény 1683 tavaszán készült, de első teljes kiadására csak 1884-ben került sor. Gyöngyösi eposzának két érzelmi tengelye, - a szerelem és a hozomány - jelenik meg a sokáig publikálatlan műben.3 „Venus megjelenik Thököly Imre előtt, hogy rábeszélje a Zrínyi Ilonával kötendő házasságra. Miután néhány gazdag díszítésű strófában méltatta Zrínyi Ilona aszszonyi vonzóerejét, rátér a lényegre, mennyire megnövekednék Thököly tekintélye, ha a háta mögött állna Sárospatak és Zrínyi Ilona hatalmas vagyona. Ennek az érvnek Thököly nem is tud ellenállni és heves szerelemre gyullad.”6 A történelmi tudat alakításában egyaránt szerepet játszik a folklorizálódó elit műveltség és az népi folklór, amelyben gyakori, hogy valós események és személyek részben vagy egészében fikciós helyzetekben ábrázolva jelennek meg. Jelentős történelmi személyiségekről közszájon 1 DARTON 2008. 2 MAGYAR 2000: 217. 3 SZERB 2005: 143. 4 Thököly fényűző késmárki vára olyan híres lehetett, hogy Hunfalvy János kétszáz évvel később íródott Magyarországot és Erdélyt bemutató geográfiai-honismereti munkájában is teret szentel neki. (HUNFALVY 1860: II. 227.) 5 SZERB 2005. 6 SZERB 2005: 144. 246
