Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Lovas Kiss Antal: Thököly Imre emlékezete a hagyományban
Thököly Imre emlékezete a hagyományban forgó történetek alapjául szolgáló információkból, a média és a közoktatás 18. századi elterjedésével egyre szélesebb kör állt rendelkezésre. A történelmi alakokhoz kapcsolódó történetek születhettek akár elferdített tankönyvi adatok és újsághírek nyomán, akár mítosz-, monda- vagy mese szüzsék történelmi tárgyú aktualizálása által.7 A Thököly Imréről fennmaradt történetek erősen hagyományfüggők, a történelemhez fűződő viszonyunk relatív, mert egy ideig rebellis hősként, a hivatalos állásponttal szemben kellett fenntartani a róla megformált képet. A Thökölyről alkotott emlékezetben a narratív kereteken kívül szerepet kapnak más eszköz is, lírai dalok, performatív aktusok egyaránt. A reneszánsz és barokk kori Nyugat-Európából ismerjük, de a magyar hagyományban is régi keletű általános gyakorlat volt, hogy egyes zeneművek vagy akár előadási formák konkrét főurak és nemesasszonyok nevét őrizték. A zenére, táncra vonatkozó kollektív emlékezet ilyenkor a személy megidézésével párosult. Ez a performatív élmény zenetörténetünk számos régi darabjához kapcsolódott, Báthori-táncától Mikes Kelemen, vagy Apor Lázár táncáig (Kájoni-kódex, 1687 előtt).8 „Thököly Imre tánca nótája” a feljegyzések szerint még a 18. századi Erdélyben is olyannyira benne élt az emlékezetben, hogy - Hermányi Dienes József anekdotája szerint - egy mester még szöveget is rögtönzött hozzá.9 A történelmi hírességek gyakran jelennek meg korábbi művek variánsaiban. A kuruc kort idéző 18. századi közköltészetben meglehetősen elterjedt volt, az egyébként korábbról származó énektípus a feleségétől búcsúzó katona szüzséje. Stoll Béla a szövegcsalád elemzője utal arra, hogy Thököly Imre és felesége, Zrínyi Ilona nevében szintén készült ekkoriban hasonló.10 A 18. századtól a kuruc kultusz fokozatos kialakulásának lehetünk tanúi, de Rákóczi, és a kortársai (Bercsényi, Bezerédj, Thököly) neve csupán a század utolsó harmadától kap külön hangsúlyt a szövegekben. Hej Rákóczy, magyarok vezéri Bercsényi, Országunk fejedelme Tökölyl Hová lettek, hová mentek Országunknak híres jeles magyar vezéri!11 7 CSÖRSZ RUMEN 2007: 123. 8 CSÖRSZ RUMEN 2007:124. 9 HERMÁNYI 1992: 197. 10 STOLL 2002: 224. 11 ARANY 2004: 630. 247
