Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
,A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN ikban a „pápista bálványimádás” valamint a szokványos bűnök, a lopás, emberölés, paráznaság, részegeskedés, táncolás és káromkodás ellen emelték fel a hangjukat. Igyekeztek elejét venni a törvényszegéseknek, amelyek a városi jegyzőkönyvek alapján igen gyakoriak voltak. A hívők vallásos tevékenysége rövid fohászkodásban és a templomi éneklésben merült ki. A lényeg az volt, hogy higgyenek, és úgy cselekedjenek, ahogy a prédikációban hallották. Szoboszlón a század első évtizedében Váczi András volt a plébános, akiről elég keveset tudunk. A források szerint 1615-től 1652-ig szolgált Szoboszlón.37 Azt sem tudjuk, hogy külföldön hol tanult. Annyi bizonyos, hogy ortodox gondolkodású volt, tehát mereven elzárkózott más felekezetektől. Igen jól végezhette a munkáját, ugyanis 1641-ben a debreceni egyházmegye esperesévé választották, a szoboszlói tanács pedig örökölhető házhelyet adott neki. Nemcsak Szoboszlón, de a hajdúvárosok prédikátori testületében is nagy tekintélye volt. Mint a prédikátorok elnöke egyszer még a kabaiakat is „kötés alá” helyezte, vagyis megvonta tőlük 1646-ban az egyházi szolgálatokat, mert megsértették esperesi tekintélyét egy vitában. Puritán mozgalom a művelődés szolgálatában Az egyházi művelődés kezdetei Szoboszlón a 14. századra tehetők, hiszen ekkor már állt temploma és plébániája, amely gondoskodott a katolikus vallásos nevelésről. A reformációval azonban a templomi kultúra mellett kialakultak az iskolai művelődés alapelemei. 1590-től kezdve elemi szintű oktatás folyt Szoboszlón, ahol a város anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatta iskoláját.38 Váczi András prédikátornak például azért adományozott háztelket 1643-ban saját földjéből, mert „elismerte a sok esztendőktül fogva az istennek, anyaszentegyházában közöttünk való tanítását és fáradozását. ”39 A szoboszlói prédikátorok többsége a Debreceni Református Kollégium egykori növendékei voltak, akik tudásukat külföldi egyetemeken fejlesztették tovább. A 16. században többnyire Wittenbergben tanultak, míg a 17. században inkább Heidelberg, Oderafrankfurt, Bréma és Marburg német egyetemeket, valamint a németalföldi Leiden, Utrecht, Gro-37 Az 1636. évi bejegyzés szerint legalább is ekkor már 21 éve szolgált ott. TTREL I. 31. a. 1. k. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1615-1655. 38 RÁTKAY 1918:9-11. 39 RÁcz 1969:210. 205
