Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
Szendiné Orvos Erzsébet A régi templom ugyan nem maradt fenn, de 17. századi úrasztali felszerelései közül három ma is látható. A legrégebbi egy 1614-es évszámmal ellátott rececsipkés abrosz. A puritán fehér falú templomokat a templomi textíliák, így például az úrasztali térítők mindenképpen színesítették. A térítőkét a buzgó hívek, az egyszerű falusi (városi) asszonyok, illetve a templomot támogató kegyes patrónák ajándékozták templomuknak az egyházhoz tartozásuk és hitük jeléül.29 Az 1614-ből fennmaradt abroszt például Császi Mártonné Mátyus Zsuzsanna ajándékozta az eklézsiának.30 Az egyszerűen nemes kézimunka recemintája három párhuzamos sávban ismétlődik, így négy részre osztja a térítőt. A korban szokásos arany és ezüst fémszál helyett sárga és fehér selyemfonallal varrták a hullámos száron lévő virágokat. A szegélyt csipke díszíti. A térítőn restaurálás nyomai láthatók. 1639-ból származik az az ezüst kenyérosztó tányér, amelyet - felirata szerint - Váczi András prédikátorságában és Lente Dávid kapitányságában nemes Szoboszló városa ajándékozott az eklézsiának. A kenyérosztó tálak igen fontos liturgikus tárgyak voltak. Két részből álltak, a karimából és az öbölből. A karimán általában két díszítőelemet váltogattak, a kacson ülő bimbókat és a kacsok között magasba nyúló ovális motívumokat. Az 1639-es tál közepén oroszlános címer látható, csipkés szélét növényi ornamentikával díszítették, mely későbbi (1747) bővítés eredménye. Kenyérosztó tál, 1639 (Hajdúszobosz- д harmadik klenódium, egy lói Református Egyházközség) szőlöfürt alakú? arany0zott ezüst ún. 29 Felhősné Csiszár 2014: 341-342. 30 A terítő mérete 128x150 cm. 202 Rececsipks abrosz, 1614 (Hajdúszoboszlói Református Egyházközség)
