Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN tartották újjáépíthetőnek, ezért területét kiosztották, temetőjét viszont továbbra is használták.2 Hajdúszoboszlói református templombelső Kis-Szoboszló református temploma a 15. században épült gótikus stílusban, de jó állapotban lehetett a hajdútelepítés idején is. Bocskai hajdúkatonái mellette katonai erődítményt építettek a török elleni védelem érdekében. A templomerőd építése a Tiszántúli hajdúvárosokban ekkor elterjedt szokás volt. A téglalap alakú erődfalat kulcslyuk alakú lőrések törték meg. A kőkerítésbe magtárat, granáriumot építettek, ami élelmiszerek felhalmozására szolgált. Sarkain bástyák voltak, ebből egy falszakasz és egy kör alakú bástya a mai napig fennmaradt. A Szejdijárás jelentősen megviselte azonban, hiszen ezeknél a falaknál zajlott az öldöklő küzdelem, itt lelte halálát többek között 300 hajdúvitéz.27 28 Új templom építésére azonban már Nagy-Szoboszló területén került sor. A város tanácsa 1640 körül tette meg az első kísérletet erre, végül 1711-1717 között építették fel barokk stílusban. 27 Az viszont elképzelhető, hogy egy ideiglenes templomépületet húztak fel rá, és azt használták. A régi klastrom, vagy templom falait és tornyát pedig erődnek építették ki. A Szejdi-járás idején viszont egyértelműen Kisszoboszló templomának falánál védekeztek a szoboszlóiak. 28 MÁLNÁSI 1928: 18-28. 201
