Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
Szendiné Orvos Erzsébet „ ...minden seregekbe prédikátort tartsanak és a kapitányok az undok szitkokat és isteni káromlásokat az vitézek között megtiltsanak. ”22 A Hajdúkerület statútuma szerint, ha valaki első alkalommal „adtával teremtettével” káromkodott, annak egész vasárnap falovon kellett ülnie, majd kemény verésben részesülnie. Ha háromszor is elkövette, megkövezték! A bűnügyekben azonban gyakran hoztak feltételes ítéleteket. A kiszabott halálbüntetést is csak akkor hajtották végre, ha a vádlott a bűnt újra elkövette. Serfőző Andrásnak például 1694-ben kellett reverzálist adnia arról, hogy nem fogja többé az Istent káromolni, de ha mégis, halál lesz a büntetése.23 Erdélyi András részeg fővel követte el ugyanezt a bűnt, de megkegyelmeztek neki is.24 Egyházi normák Szoboszló egyházművészetében Mértékletes józan és középszerű. E három kifejezéssel jellemezhető az a magatartás, amit a református zsinatok híveiktől elvártak. Az 1567-es Articuli maiores kánonjai egyszerű, tiszta és istenfélő életre szorították a református embereket, és az élet minden területén eligazítást nyújtottak.2^ A templomokról is rendelkezett: „A kegyesek templomainak, legyenek bár azok fából vagy kőből építve, mindenütt fényűzés és babona nélkülieknek kell lennie. Ne legyenek azokban bálványok, botrányos képek és festmények, hamis tantétel és pogány szertartások és az Isten igéjével ellenkező emberi hagyományok”26 A református ideológia tehát száműzte a templomokból a szobrokat és képeket. Az oltár helyett a szószék, illetve az úr asztala lett hangsúlyos, ezért a padokat is feléje fordították. Nem tiltották a katolikus templomok használatba vételét és a közös templomhasználatnak sem volt akadálya. A Szoboszlóra telepített református hajdúk a jobbágy lakosokkal együtt 17. században a kisszoboszlói egykori katolikus templomban végezték szertartásaikat, ugyanis Szoboszlóvásár régi, Szent Miklósról elnevezett temploma 1594-ben egy tatár pusztítás során leégett, csak egy vigyázó tornya maradt meg. Ezt a templomot a betelepített hajdúk nem 22 Nyakas 2013: 13. 23 MNL HBML V. A. 402/a. 1. k. 174. 24 MNL HBML V. A. 402/a. 1. k. 173. 25 RÉVÉSZ 1938: 185. 26 Kiss 1882: 188-189. 200
