Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN kerültek összeütközésbe például Debrecen lakosaival is állatok elhajtása és más tolvajlás, fosztogatás miatt.19 A hajdúk szilaj erkölcseit a bűnesetekre kiszabott szigorú ítéltekkel igyekeztek kordában tartani. Persze a prédikátorok gyakran fenyegettek bibliai idézetekkel, de „Isten törvényei” helyett többet értek a mezővárosok mintát adó kialakult jogszokásai. Emellett meg kell említeni a Debreceni Nyomdában 1616-ban, bibliai szövegekből összeállított és magyarul kiadott törvénykönyvet. Nem tudjuk, hogy volt-e ennek hatása, használták-e a hajdúvárosokban, mindenesetre a Tripartitum helyett, és a sokezer éves bibliai előírások mellett az alföldi mezővárosok íratlan szokásait a „természet törvényének” tartották. A prédikátorok egyébként csak közvetve befolyásolhatták az ítéletet, hiszen nem voltak tagjai a bíráskodó tanácsnak.20 A nyáj erkölcse felett inkább a szószéken keresztül őrködtek. Két évtized elteltével azonban már szinte alig találkozunk kalandozó fosztogatással, legalábbis a szoboszlói protokollumban. Lopás természetesen sokszor előfordult, főleg a lábasjószág eltulajdonítása, ami jelzi a hajdúváros fő megélhetési forrását, az állattartást.21 A katonai életforma a század 30-as éveiben szorult háttérbe, és a békés polgári foglalkozás kezd uralkodóvá válni. Ennek megfelelően közigazgatásuk és igazságszolgáltatásuk a korabeli városokéhoz vált hasonlóvá és fejlődött tovább. Követendő példaként ott állt Debrecen, akivel igyekeztek jó viszonyban lenni, amit a gazdasági szükségszerűség mellett a kálvinista vallás is megkövetelt. A reformáció hatásának tudható be, hogy - mai szemmel nézve - nagyon keményen felléptek a vallás elleni bűncselekményekkel szemben. Nagyon súlyos bűnnek számított például a káromkodás, főleg az Istenkáromlás. A szoboszlói hajdúkat már Bocskai István is igyekezett kordában tartani a hajdúk számára 1606-ban kiadott katonai szabályzat által: 19 Ilyen portya során halt meg Halasi Fekete Péter is 1637-ben, amikor csapatával megszállt Túrkeviben. A szarvasi törökök azonban rájuk ütöttek, és Fekete Pétert is megölték. 20 A házassági ügyekbe azonban beszólhatott az esperes, bíróságként is eljárhatott, erre számos példát találunk a debreceni egyházmegyei jegyzőkönyvekben. Ezekből kiderül, hogy a válást igen ritkán engedélyezték, csak házasságtörés esetén, még a jegyességet is nehezen bontották fel. 21 Szakács Mihály a bortól megrészegedve vétett nemes Szoboszló város törvényei ellen, amikor lovat lopott, ezért reverzálist adott arról, ha legközelebb lopáson kapják, 100 forinton büntessék meg. MNL HBML V. A. 402/a. 1. k. 157. 199
