Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században

,A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN

Szendiné Orvos Erzsébet

„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN

Bevezetés

A tanulmány a reformáció 500. évfordulója kapcsán Hajdúszoboszló 17. századi vallási viszonyaival foglalkozik. Szoboszló már a 11. században paptartó falu volt, mégis azt kell mondanunk, hogy a reformáció kezdetéig alig tudunk valamit vallási életéről.

Nagyon kevés az e témában felhasználható írásos forrás, tárgyi emlék, illetve tudományos publikáció. Egyedül Makkai László foglalta össze az erre vonatkozó legfőbb tudnivalókat Hajdúszoboszló 1975-ben megjelent monográfiájában.1

Szoboszló a 11-15. században

Szoboszló első említéséből (1075) kiderül, hogy már ekkor jelentős vásáros hely volt, melynek vámjövedelmét I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adta, Ártánd falu jövedelmével együtt.2 A helység templomát Szent György tiszteletére emelték all. században, ami a keleti kereszténység itteni jelenlétére utal. A tatárjárás idején azonban a faluval együtt elpusztult, a túlélő lakosok pedig a biztonságosabbnak látszó helyen, a Kösely folyó partján telepedtek le és később új templomot is építettek. A Váradi Regestrum okleveles adatai is ismert helységként említik a 13. században.3

Zászlós bárány

1 Makrai 1975:511-532.

2 „...(Adom) továbbá fentiekhez hasonlóan a magyarul Zobozlou Wasar-nak nevezett vásároshely jövedelmét... MÓDY 1973: 17. Szoboszló heti vásárain fontos termék volt a só, hiszen a falu a Szalacsról Szolnokra tartó sószállító út egyik állomása volt. A település intenzív pénzforgalmára utalnak a 13. századból fennmaradt gazdag éremleletek is-MÁLNÁSl 1928: 6-7.

3 MÁLNÁSI1928: 6.

193