Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Kónya Péter: A valássi kérdés a Thököly felkelésben
A VALLÁSI KÉRDÉS A THÖKÖLY FELKELÉSBEN rabbi helyreállítását. Követeléseinek rögzítéseként Thököly felmondta a fegyverszünetet. Ezek a fontos változások a katolikus követekre is hatottak, akik hajlandóak voltak a korlátozott vallásszabadság elfogadására. A katolikus rendek, miután nem sikerült nekik a vallási ügyeket a magánügyék közé sorolni, elkezdték a tárgyalásokat. Ezek folyamán egy katolikus és mindössze nyolc protestáns panasziratot olvastak el. Maga Lipót is támogatta ezt a fordulatot, akinek ebben az ügyben Kollonich Lipót püspök volt a fő tanácsadója.1'' Lipótnak egyes bécsi tanácsosai javasolták ekkor a rekatolizáció megállítását, látva, milyen következményekkel járt ez a politika Magyarországon (Sinelli püspök, Hocher birodalmi kancellár és főleg Schwarzenberg herceg). A nemzetközi politikában is néhány fontos változás következett be. Az Oszmán Birodalom nem titkolta új hadjárat előkészítését, ugyanakkor XIV. Lajos bevonult Strassburgba, s így maga Lipót is igyekezett minél hamarabb befejezni a magyarországi háborút. A protestáns követek azonban távozásukkal fenyegettek, ha Sopronban nem állítják helyre a vallásszabadságot. Az uralkodó és a magyar klérus úgy sem volt hajlandó teljes mértékben megújítani a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, amit a protestáns követek követeltek. így a híres soproni vallási cikkeket végül 1681 végén csak a katolikus követek fogadták el, a protestánsok nélkül. A vallási kérdéssel a 25. és 26. törvénycikk foglalkozott. A 25. törvénycikk helyreállította az 1608-as vallási törvényt (de a földesúri jog elsőbbségével), megszüntette a pozsonyi vértörvényszékek reverzálisait, megengedte a lelkészek hazatérését az emigrációból és formálisan lehetővé tette mindkét protestáns felekezet vallásgyakorlatát. A következő törvénycikk viszont mindezeket jelentősen korlátozta. Főleg azzal, hogy a nyilvános vallásgyakorlatot és a templomtartást a protestánsoknak csak a kijelölt, ún. artikuláris helyeken engedélyezte. Ilyen hely kettő volt Vas, Sopron, Pozsony, Nyitra, Bars, Zólyom, Turóc, Liptó, Árva, Trencsén és Szepes vármegyében. Ellenben azokban a vármegyékben, amelyeket megszálltak Thököly kurucai (Zala, Veszprém, Győr, Komárom, Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár, Heves, Szolnok, Pilis, Pest, Solt, Torna, Gömör és Nógrád vármegyék), továbbra 15 15 Hatása alatt az uralkodó szigorúan megtiltotta a polgárok és a környékbeli jobbágyok részvételét a városban, az országgyűlési követek számára tartatott evangélikus istentiszteleteken, és az országgyűlésen is. Maga Kollonich nemegyszer erősen fellépett a protestánsok ellen. 183
