Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Kónya Péter: A valássi kérdés a Thököly felkelésben
A VALLÁSI KÉRDÉS A THÖKÖLY FELKELÉSBEN KÓNYA PÉTER A VALLÁSI KÉRDÉS A THÖKÖLY FELKELÉSBEN A Thököly-felkelésben - egyéb fontos problémákkal együtt, amelyek traumatizálták a 17. századi magyar társadalmat rendkívüli fontos szerepet játszott a vallási kérdés. Ennek okai elsősorban az erőszakos rekatolizálásban kereshetőek, amely az 1670-es években egyformán sújtott valamennyi társadalmi csoportot. Már 1670 nyarán elkezdődött az egész országban egy hatalmas, addig még nem tapasztalt rekatolizációs hullám. Ezt a folyamatot templomfoglalások, jogtalanságok, a lelkészek kiűzése, a hivatalok és katonák hatalmaskodásai és mindennemű erőszak jellemezték. Ezekben mind a katolikus papok, mind a katonák, a hivatalnokok vagy a frissen katolizált nemesek is részt vettek.1 így tulajdonképpen már a 70-es évek küszöbén kitört az országban egy vallásháború, amelynek célja minél több evangélikus vagy református templom elkobzása, minél több protestáns lelkész elűzése volt és ezek lecserélése katolikus papsággal, főleg jezsuitákkal. Mindez annak ellenére történt, hogy még mindig érvényben voltak az 1608. és 1647. évi törvénycikkek a vallásszabadságról.2 1671 végén az uralkodó támogatásával a katolikus egyház már kezében tartott háromszáz korábbi protestáns templomot, két főiskolát3 és néhány tucat középiskolát. Nem mindenhol valósultak meg ezek az elkobzások problémamentesen és több helyen vezettek véres összeütközésekhez.4 5 így pl. 1671-1672-ben ellenálltak az erőszakos templomfoglalásoknak a legalsóbb rétegek a falvakban és a városokban.3 A protestáns nemesek és polgárok az esetek többségében támogatták őket. A rekatolizáció így elősegítette a rendek és a nem privilegizált lakosság érdekeinek közeledését. Az egész magyar társadalom már a 70-es évek első két évé1 A Magyar Kamara utasította hivatalnokait, hogy használják ki a Nádasdy birtokokon szerzett tapasztalokat, a jobbágyok verésével és a templomjárás erőszakos megtiltásával kapcsolatosan. 2 Novellae seu Articuli Regni Hungáriáé, s. Corpus Juris Hungarici. Tymavia, 1734. 3. 3 A Felső-magyarországi Rendek Kollégiuma és Sárospataki református Kollégium. 4 Szenyicén, Turalukán, Szelcen, Jolsván vagy Göncön. 5 Jobbágyok, zsellérek, iparoslegények és főleg a nők. 179
