Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain Ezért Pasteur kidolgozott egy másik, szárításon alapuló módszert. Fertőzött nyulak nyúltvelejét 1-14 napig szárította, ezzel gyengítve a vírus. Ezzel a sorozattal való oltás megvédte a frissen megfertőzött kutyákat a betegség kifejlődésétől. Négy éven át tartó munkájának eredményeit egy bizottság egy éven keresztül ellenőrizte, és sikeresnek találta. Az első emberi védőoltást egy 9 éves elzászi fiún, Joseph Meisteren végezte el 1885. július 7-én.'’7 A fiú egészséges maradt, a híre az egész világot bejárta, Pasteur pedig a francia Tudományos Akadémián ismertette az esetet. Hőgyes figyelemmel kísérte Pasteur közleményeit, korszakalkotónak tartotta azokat, de lelkesedése ellenére meg tudta őrizni kritikus szemléletét. A kérdés iránti érdeklődését jól jellemzi, hogy a francia tudós módszerét követve maga akarta létrehozni a betegség ellenszerét. Ez hatalmas tudományos kihívást jelentett, és gyakorló kutatóként tudta, hogy hosszadalmas és nehéz állatkísérletek előtt áll.38 A szakmai kihívás mellett mély humanizmusa is kutatásra motiválta, hogy szenvedő embertársainak segítsen. Kutatásának célja az volt, hogy a fertőző anyagot megtalálja, kitenyéssze, és megismerje annak viselkedését az átoltás különböző nemzedékeiben. Célul tűzte ki a védőoltáshoz szükséges fix vírus előállítását, mivel ekkoriban Pasteur senkinek sem adott ebből. Meg akarta vizsgálni továbbá, védőoltással védetté lehet-e tenni kutyákat, és ezzel megelőzhető-e a kór kitörése marás után. Ezt követően gyakorlati tapasztalatot akart szerezni a védőoltás embereken való alkalmazásáról/4 Hőgyes rendkívül gyorsan reagált Pasteur felfedezésére. Vizsgálatait már 1885. november 13-án megkezdte, tehát két héttel a francia tudós bejelentése után.57 58 59 60 Megállapította, hogy az emberi és az állati veszettség fertőző anyaga azonos, és ez melegvérű állatokról hidegvérűekre is sikeresen átoltható. Kutatásaiban tanársegédei, Lőte József és Kovács József segítették. Az Akadémia előtt 1886. március 15-én mutatta be eredményeit. Már ebben kifejtette, hogy - Pasteurrel ellentétben - nem tartja elegendőnek, ha csak Párizsban létesül gyógyintézet a veszettséggel fertőzött betegek gyógykezelésére. Javasolta, hogy hazánkban is hozzanak létre ilyen intézetet. Mivel évente 5-600 főre becsülte a veszettség áldozatainak számát, úgy vélte, sokkal hasznosabb egy hazai kutatóintézetre 57 Hőgyes 1889: 16. 58 HŐGYES 1889:6. 59 HŐGYES 1889:20. 60 Hőgyes 1889:18.,Alföldi-Sós 1962:131. 135
