Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István költeni a pénzt, és itthon gyógyíttatni a betegeket, mint a párizsi gyógykezelés költségeit megtéríteni nekik. Az intézet elhelyezését a pesti egyetem általános kísérleti kór- és gyógytani intézetben látta megvalósíthatónak. A magyar kormány egyébként már 1885 decemberében kérelmezte Pasteurnél, hogy egy orvos tanulmányozhassa módszerét Párizsban. Ez a személy valószínűleg Hőgyes lett volna, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a kiküldetést. így Babes Viktor (1854-1926), a kórszövettan tanára, bakteriológus tölthetett négy hetet a Pasteurintézetben.61 Közben a veszettség kérdése egyre jobban foglalkoztatta a tudományos közvéleményt. Az Orvosegyesület 1886-ban bizottságot (Hydrophobia vagy lyssa bizottság) hozott létre, amely március 10-én tartotta első ülését.62 Ebben Hőgyes elnökként, Babes tagként végezte a gyakorlati munkát, de kísérleteiket egymástól függetlenül folytatták. A bizottság feladata volt, hogy segítse az ebmartak párizsi gyógykezelését. A közoktatási minisztérium csak 1887-től támogatta a kutatásokat anyagilag. Az Orvosi Hetilap rendszeresen beszámolt a veszettség elleni harc állomásairól. Büszkén tették ezt, hiszen a világon elsőként nálunk indultak meg a kutatások Pasteur felfedezései nyomán. 1886. július végén egész oldalas cikkben tekintették át a védőoltások kutatásának állását.63 Augusztus 15-én már arról számoltak be, hogy a fix vírust Pasteur után elsőként az általános kór- és gyógytani intézetben sikerült előállítani.64 65 Hőgyes az Akadémián 1886. november 15-én tartott előadásában jelentette be a fix vírus és a védőoltóanyag előállítását. Beszámolójából kitűnt, milyen aprólékos munkát végzett. Felfigyelt Pasteurnek egyik megjegyzésére, miszerint a kisebb testű, fiatalabb nyulak gyorsabban pusztulnak el veszettségben, mint nagyobb, idősebb társaik. Ezért az átoltásokat ilyen állatokon végezte.63 Ennek eredményeként a fix vírushoz egy fél év alatt jutott el, azaz feleannyi idő alatt, mint Pasteur, ami nagy teljesítménynek számított. Hőgyes másik újítása az volt, hogy a vírus erősségét nem az inkubáció idejével jellemezte (a vírus beoltásától a veszettség tüneteinek megjelenéséig eltelt idő). Mivel ez bizonytalan volt, inkább a beoltástól az elhalálozásig tartó időt alkalmazta. Megújította az állatkísér-61 Hőgyes 1889:6., Alföldi-Sós 1962:134. 62 Alföldi-Sós 1962: 137. 63 A veszettség elleni védőoltások ügyének állása külföldön és itthon. Orvosi Hetilap 1886. 30. sz. 877-879. 64 Orvosi Hetilap 1886. 33. sz. 954. 65 HŐGYES 1887: 30. 136
