Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain végzett kísérleteivel feltárta a reflexmechanizmus törvényszerűségeit és bonctani hátterét. Arra is kíváncsi volt, hogy az állatokon megismert törvényszerűségek érvényesek-e az emberre is. Ennek kiderítésére az 1880- as évek közepén hipnózisban lévő embereken tanulmányozta az asszociált szemmozgásokat.38 39 Fontos itt megjegyezni, hogy Hőgyesnek a labyrinthussal kapcsolatos kutatásaiból csak rövid kivonatok jelentek meg német nyelven. Hogy ezt a mulasztást pótolja, a három részes értekezését 1913-ban adta ki Sugár Márton német nyelven. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert 1906-ban adta közre a nystagmussal kapcsolatos vizsgálatait a bécsi fülészeti klinika tanársegéde, Bárány Róbert. A magyar vezetéknevű, de osztrák azonosságtudatú, és a magyar nyelvet sem beszélő orvos nem említette meg könyvében előzményként Hőgyes kutatásait. Emiatt a magyar tudós tanítványai plágiummal vádolták. Különös jelentőséget kapott az eset azután, hogy Bárány 1914-ben kutatásaiért orvosi Nobel-díjban részesült. Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy 1916-ban, a díj átvételekor mondott beszédében elismerte, Hőgyes szerepét az ívjáratok kiirtása által létrehozott szemtekerezgés pontos leírásában, és a nystagmus agyi idegpályájának meghatározásában. '1' Bárány egy diagnosztikai módszert dolgozott ki. Az általa kalorikus reakciónak nevezett reflexválasz annak megállapítására szolgált, hogy milyen mélyre terjedt a középfülgyulladás. Az ugyancsak általa kidolgozott félremutatási kísérlet a kisagyban lévő kórós folyamatok lokalizációjára szolgált.40 Mindezek ismeretében egyet kell értenünk Szállási Árpáddal, miszerint a labyrinthus és a szem közötti kapcsolat embergyógyászati jelentőségét Bárány ismerte fel, így a Nobel-díjra rászolgált.41 Ez azonban nem csökkenti Hőgyes kutatásainak jelentőségét és úttörő jellegét. Dr. Sós József Hőgyes tudományos közleményeit vizsgálva négy sajátosságra hívta fel a figyelmet: a kutatásokat jellemzi az „1. úttörő jelleg, de az úttörőknél szokatlan pontos kidolgozással, 2. igen gyors reagálás az újabb eredményekre, 3. népegészségügyi kérdések felkarolása, 4. széleskörű érdeklődés,”42 Mindehhez Sós hozzátette, Hőgyes kutatásainak módszertana követésre méltó, mivel mintaszerűen végzett kísérleteiből, megfigyeléseinek pontosságából a fiatal kutatók is sokat tanulhat-38 Természettudományi Közlöny 1892. 275. füzet 386. 39 Kellner 1939: 124. 40 Kellner 1939: 125-126. 41 Szállási 2001: 152. 42 Alföldi-Sós 1962: 87. 131
