Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István nak. Az új eredményekre, felfedezésekre való gyors reagálásra Sós a Röntgen-sugárzást hozta fel példának. Wilhelm Konrad Röntgen (1845- 1923) 1895. november 8-án készítette el az első fényképfelvételét az általa X-sugárnak nevezett anyaggal. Ahogyan arról Hőgyes is beszámolt, Röntgen a kísérleteit napilapokban közölte, ennek ellenére híre hamar bejárta egész Európát.43 A hazai tudományos körök különösen gyorsan reagáltak a felfedezésre. 1896. január elején a budapesti egyetem fizikai intézetében Eötvös Loránd és Klupáthy Jenő megépítette a készüléket, Hőgyes pedig az Orvosi Hetilapban - szaklapban elsőként a világon - közölt orvosi szempontból érdekes röntgenképeket.44 Ezek a felvételek emberi kezet, békát, borszeszben eltett néhány hónapos embrió alsó és felső végtagját ábrázolták. A kutató több szempontból is forradalminak tartotta az orvostudományban az eljárást. Úgy vélte, ennek segítségével új módon lehet tanulmányozni az élő szervezet testrészeinek elhelyezkedését; többet lehet ezzel megtudni a mellkas, a hasüreg és a szív esetleges elváltozásairól, mint kopogtatással; könnyen felismerhetők vele a csontok elváltozásai; pontosan meghatározható a lövedékek helye a testben; vizsgálható az egyes szervek elzsírosodása; figyelemmel kísérhető a csonttörések gyógyulása; a szövetekben új fiziológiai és patologikus viszonyok tárhatók fel. Ezen diagnosztikai lehetőségek mellett arra szintén felfigyelt, hogy a röntgensugarakna terápiás szerepe lehet a gyógyításban.45 Amellett, hogy követte az itthoni és külföldi tudományos élet fejlődését, Hőgyes külön figyelmet szentelt a hazai orvosképzés alakulására. A budapesti egyetem orvosi karának dékánjaként a millenniumi ünnepségek idején Hőgyes foglalta össze, milyen utat járt be a magyar orvosok oktatásának ügye a korábbi évszázadokban. Megállapítása szerint az 1867. évi kiegyezés után indultak el azok a folyamatok, amelyek képzés minden területét és szereplőjét érintették, és egyre kedvezőbb feltételeket teremtettek az oktatásügyben. A képzés egységesült, megszűntek az addigi különböző orvosi fokozatok (orvosdoktori, sebészdoktori, sebészmesteri, szülészmesteri, szemészmesteri, fogászmesteri, polgári se-43 HŐGYES 1896a: 33. 44 HŐGYES 1896a: 33. 45 „Nem lehetetlen, hogy ezen új sugaraknak, melyeknek mechanikai tekintetben oly hatalmas szövetpenetráló hatásuk van, a mellett kétségkívül chemiai tekintetben is hatnak, therapeutikai tekintetben is szerepük fog lenni a medikában." HŐGYES 1896a: 35. Hőgyesnek és az általa szerkesztett Orvosi Hetilapnak az új feldedezésre adott gyors és korszerű reakcióját méltatta Szállási 1990: 1429-1430. 132
