Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban

Nagy István szemmozgás, de az agyféltekék és az agydúcok, a látóidegek, a látótele­pek, a mellső ikertestek felületes rétegeinek kiirtásával megmaradtak.31 A hallóidegek mindkét oldali kimetszésekor szintén megszűnik ez a fajta szemmozgás, féloldalinál majdnem teljesen elmaradnak.32 Ugyanezt fi­gyelte meg a hártyás labyrinthus vizsgálatakor.33 A negyedik agykamra fenekének a középvonalban való bemetszése után a forgatási nystagmus teljesen kimaradt. Ennek megállapítása után Hőgyest az érdekelte, hogy az idegrendszernek melyik részeit kell ingerelni ahhoz, hogy hasonló hasonló, passzív bilaterális szemmozgások keletkezzenek. A mechanikai vagy elektromos ingerlés következtében létrejött szemmozgások helyei: hártyás labyrinthus, hallóidegek, 4. agygyomorfenék, Sylvius-féle zsilip és környező ikertesttáj.34 Hőgyes az asszociált szemmozgások idegmechanizmusáról szóló értekezésének harmadik közleményét, amely Az associáló centrum és centrifugál rész berendezése és működése alcímet viselte, székfoglaló­ként mutatta be az akadémián 1884. november 17-én. Kísérleteivel ebben arra a kérdésre kereste a választ, „hogy miféle szemizmok vannak a fejnek a tér három fősíkjában tett különböző helyzet-változásainál a két szemen egyidejű összehúzódásban?”35 Rendkívül bonyolult és nehéz operációk során, türelmes kísérletezőmunkával sikerült feltérképeznie a hallóidegek és a szemmozgások közötti kapcsolatot. Ugyanis mindegyik labyrinthus hat szemizom magvára van hatással. Rájött tehát arra, hogy keresztezett reflexívek révén kapcsolat van a szemizmok és a hártyás labyrinthus am­pulláinak idegvégződései között. Megállapította, hogy a hártyás labyrint­hus egyes részei mechanikus izgatás hatására eltérő bilaterális szemmoz­gásokat generálnak.36 Kömyey Hőgyes kutatásait értékelve megállapítot­ta, hogy ő volt az első a kísérleti élettanban, aki rendszeresen végigkövet­te egy bonyolult reflexműködés pályáit. Hatása módszertani tekintetben sem elhanyagolható, mivel - mint írja - az ő módszereit alkalmazta ké­sőbb Charles Scott Sherrington (1857-1952), valamint Magnus és iskolá­ja.37 Hőgyes nem elégedett meg azzal, hogy nyulakon és madarakon 31 HŐGYES 1881b: 8. 32 HŐGYES 1881b: 24-25. 33 HŐGYES 1881b: 33. 34 HŐGYES 1881b: 81. 35 HÖGYES 1885: 6. 36 HŐGYES 1885:6. 37 KÖRNYEY 1955: 127-128. 130

Next

/
Thumbnails
Contents