Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető

Hajdúszoboszló temetőinek népművészete - A soproni temető

Sándor Eszter

Hajdúszoboszló temetőinek népművészete - A Soproni temető

Hajdúszoboszló temetői

Az évszázadok során a magyarországi temetők elhelyezkedése, jogi állapota többször változott. Az Árpád-korban az európai szokásoknak megfelelően még a templomok köré, az úgynevezett cinterembe temetkeztek, majd a 18. századtól kezdve a temetők fokozatosan kikerültek a településeken kívülre. így történhetett ez Hajdúszoboszlón is, ahol a 18. században egyszerre több temető is volt. Ennek oka (a felekezeti elkülönülés mellett) az lehetett, hogy a mai gyakorlattal ellentétben még a 20. század elején is a temetés templomtól, vagy gyakrabban háztól1 történt, ezért célszerű volt az egyes lakóterületekhez külön-külön temetőket létesíteni.

Ahogy nőtt a város, úgy zárták és építették be a régi sírkerteket. Ilyen volt például a Bánom-temető, melynek a gyógyvíz feltörése pecsételte meg a sorsát 1936-ban, és jelenleg az úgynvezett „virág utcák” (Nefelejcs utca, Muskátli utca, stb.) vannak a helyén. E helyett a Déli legelőn a Kárászháti katolikus, a Keleti legelőn a Kossuth utcai református temetőt nyitották meg. Utóbbit a város növekedése és a Kovács-malom közelsége miatt2 elég hamar, 20 év múlva már bezárták. Másik példa az ún. O- Soproni temető, amelyre a volt ONCSA-telep házait építették, s helyette megnyitották a 2016-ban felszámolt Soproni temetőt.

A Csepűs és a Vénkert temető köztemetővé nyilvánítása után sokáig négy bezárt temető volt a város határában. Az izraelita temető kivételével mindegyikről elmondható, hogy lezárásuk 1963-ban történt meg egy helyi rendelet nyomán.3 A Kárác(z)háti vagy Kárászháti temető a Kábái útfélen, a Déli legelőn található. Valószínűleg a helyi járványteme- tő, az ún. Pestises temető bezárása után,4 tehát az 1820-as évek után

1 Mivel az énekszós temetés volt a legolcsóbb, amely mindig háztól történt, ez volt a gyakoribb - vö. Nagy 1992: 169., ill. lásd a Hajdúszoboszlói Református Egyház halotti anyakönyveit. Az énekszós temetésen kívül orációs és prédikációs temetést is kérhettek az elhunyt hozzátartozói.

2 T. Szabó 2000: 7.

3 Erdei 1997:20.

4 Erdei 1996: 20.; Erdei 1997: 18.

33