Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető
Sándor Eszter kezdtek el ide temetkezni a reformátusok. 1862-ben nyitották meg a temető egy elkerített részén az izraelita temetőt, ennek lezárása nem történt meg, de 1947 után nem temetkeztek ide. A Kárászháti temető mellett nyitották meg jóval később, a Bánom temető 1936-os bezárása után a katolikus temetőt. Jelen tanulmányom tárgya, a Soproni temető a Libagát utca mellett, valószínűleg az 1860-as években nyílt meg a Déli legelőn. Az 1963- as lezárás ellenére néhány sírjel alapján úgy vélem, egy-két alkalommal még 1966-ban és 1967-ben is temettek ide, ennek oka talán a rokoni kapcsolatok voltak (lásd 24. és 29. kép). Felszámolását 2016 májusában kezdte el a helyi önkormányzat, amely a Bocskai István Múzeumot kérte fel a kulturális örökségvédelmi szempontból szükséges feladatok meghatározására és elvégzésére. A múzeum igazgatója, Bihari-Horváth László úgy döntött, hogy a múzeum a helyszínen dokumentálja, majd összegyűjti és a műtárgyraktárba szállítja a temető még meglévő mintegy száz fejfáját és néhány sírkövét. A 20. század közepéig temetőket az egyházak üzemeltették. A református többségű Hajdúszoboszlón a református egyház ötöt használt (Bánom, Soproni, Kárászháti, Vénkert és Csepűs temető), a katolikusok a Bánom temetőbe és a Kárászháti temető melletti katolikus temetőbe temették halottjaikat.3 A zsidók eredetileg a Vénkert temetőnek a Kösely partja és a város felőli oldalába temetkeztek, majd 1862-ben nyitottak izraelita temetőt a Kárászháti temető egy elkerített részén. Az ún. „hívők”, azaz a szekták, protestáns kisegyházak (baptisták, jehovisták stb.) tagjai a Soproni temető nyugati részét kapták meg; az ilyen, általában egyfelekezetű „település temetője mellé a kevés számú, talán nem is odavalósi, más vallásúak számára” készült temetőt toldalék temetőnek nevezik.5 6 Kutatástörténet Hajdúszoboszló Hortobágyhoz való közelsége és gazdasági kapcsolata alapvetően meghatározta, hogy a várossal kapcsolatos 19. századi és a 5 BIMA 2440-89. 9. old. - „Egymás mellett volt a református, izraelita és katolikus temető. Amilyen szépen megfértek egymás mellett a különböző vallású holtak, ugyan olyan szépen az élők is a mi városunkban. ” (T. Szabó 2000: 7.) 6 Dankó 1980: 92. 34
