Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Lovas Kiss Antal: A révi Sóvám-ünnepség hagyománya
Lovas Kiss Antal folytatott versenyben, mert csak ez biztosíthatja - egyéb források hiányában - a helyi kultúra fennmaradását.12 Rév történetében mindig fontos szerepet játszottak a földrajzi és természeti adottságok. Már a 18. században felértékelődött a környező táj esztétikai értéke és a Révi-szoros a turista érdeklődés tárgyává vált. Az ide látogatókat a természeti szépségek megismerésének romantikus vágya vezetette, amelyben a korábbi vámállomás is „Tündérvárrá” lényegült. Az 1800-as évek elején gróf Zichy Domokos birtoka volt a Révi- szoros, aki kirándulásokat szervezett a látványosságok megtekintésére. A Révi-szoros szépségét a rajta áthaladó, 1870-ben megnyílt vasútvonal tette a nagyközönség számára is megismerhetővé, de turisztikai fejlesztések csak az 1900-as évektől, lényegében a polgári életforma és életfelfogás terjedésével, a szabadidő kialakulásával kezdődtek.13 A turizmus gyökereit a romantikára és a polgárság sajátos helyzete határozta meg,14 15 ebben az időszakban még leginkább a felső és középosztályok szabadidős tevékenységeként terjedt.13 Czárán Gyula munkásságának köszönhetően megkezdődött a Rév környéki cseppkőbarlangok feltárása és megismertetése a nagyközönséggel,16 valamint turistaút épült ki a Körös bal partján Rév és Sonkolyos között.17 A 20. század első két évtizedére jellemzőek azok a turisztikai fejlesztések, amelyek nagyban hozzájárultak a barlang látogatottságának növekedéséhez. Különösen a Zichy-cseppkőbarlang vált az érdeklődés tárgyává. Menedékház, emeletes szálló és a Sebes- Körösön átívelő híd épült, valamint vasúti megálló és várócsarnok létesült. Bővült a Rév környéki barlangok bejárhatósága és a turistautak hossza. A 20-as évektől megtorpantak a fejlesztések és a turisztikai szempontok is háttérbe szorultak. A hatvanas években ugyan történt néhány jelentéktelen lépés a turisztikai létesítmények karbantartására, de érdemi változást csak a romániai rendszerváltás után figyelhetünk meg, különösen Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozását követően, amikor a forráshiányok némileg enyhültek. A turizmus és régiófejlesztés ezután vált fontos feladattá, mondhatni addig Rév a 20. század elején spontánul kialakult brandjét és hírnevét kamatoztatta.18 A település kör12 KÖSLING 1996: 117. 13 Kosa 1999 14 Enzensberger 1962 15 Beluszky2006: 34. 16 Czárán 1905; 1907 17 A máig létező turistaút ma Czárán Gyula nevét viseli. 18 Gábora-Pásztor-Péter 2013: 124. 194
