Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Lovas Kiss Antal: A révi Sóvám-ünnepség hagyománya
A RÉVI SÓVÁM-ÜNNEPSÉG HAGYOMÁNYA nyékének természetvédelmi terület státusa (Natura 2000), földrajzi és természeti adottságai alkalmasak a turizmus fejlesztésére, vonzerőt jelentenek a turisták számára. Rév mikrorégiója mind Kolozsvár, mind pedig Nagyvárad vonzáskörzetébe beletartozik és közel fekszik a románmagyar határhoz is. Jól megközelíthető, ezért széles körű turisztikai lehetőségei vannak. A 21. században a túralehetőségek mellett az aktív sport turizmus (rafting, hegymászás, sziklamászás, via ferrata, barlangászat) számára is lehetőséget kínál a település körül fekvő természeti környezet. A helyi vezetés fontosnak tekinti, hogy a természeti környezet mellett a település kulturális értékeire is felhívja a külvilág figyelmét. A Sóvám-ünnep a maga nemében talán azért is különleges, mert miközben igyekszik megfogalmazni a lokális értékeket a külvilág felé, ezzel együtt a településen élőknek is kifejezésre juttatja az összetartozást. Rév értékeinek szimbolikus felmutatására kiválóan alkalmas a falunap, amelyen lényegében a település ünnepli önmagát, a helyi értékek mentén megfogalmazott identitást. A Sóvám-ünnep mai formáját a turistaérdeklődés felkeltése és a fesztiválkultúra bevett és domináns jegyei jellemzik. A turizmushoz kötődő szoros kapcsolatát jelzi, hogy a turisztikai fejlesztések átadása is a falunaphoz kapcsolódik (pl.: Révi Körös híd, felújított Czárán Gyula turistaút). A történelmi háttér újraalkotása a Sóvám-ünnepen A 21. századi ünneplési struktúrában meghatározó szerepet kap a só vámoltatásáról való megemlékezés. Annak ellenére, hogy a két napos ünnepnek csak rövid idejét tölti ki, mégis a legjellemzőbb dramatikus eleme és egyben nyitánya a sóvám szedés szimbolikus megjelenítése, amely egyben a lokális ünnep névadója is. Magát a só szállítást és a vámszedés szituációját néhány éve Dorel Cosma polgármester és Hasas János alpolgármester ötlete alapján dramatizálták. A Körösön érkező tutaj az évszázadokon át zajló só szállítást szimbolizálja. A múltbeli tradíciókat rekonstruálva, a tutajosokat Dorel Cosma révi polgármester - mint a települést képviselő hivatalos személy - felszólítja a megállásra, és a réviek számára jelképesen behajtja a fuvarozott áruért járó vámot (1-3. képek). A rekonstruálás mindig a múlt kulturális újrateremtése, amely függ a jelen szükségleteitől és interpretációs szándékától.19 A középkori vámszedés felelevenítése alkalmas arra, hogy a 21. században segítse az em19 Assmann 1999: 30. 195
