Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - P. Szalay Emőke: Rév református egyházának temploma és klenódiumai
RÉV REFORMÁTUS EGYHÁZÁNAK TEMPLOMA ÉS KLENÓDIUMAI zed alatt kerültek ki a révi egyház klenódiumai közül a feltételezett ón keresztelő edények. A keresztelő kancsót és tálat egybefoglaló keresztelő készletekkel a korábbi századokban ritkán lehet találkozni. Megjelenésük a XIX. század végére tehető, amikor hasonló, sőt olykor teljesen azonos készletek terjedtek el a római katolikus és görögkatolikus gyülekezetekben is. A révi gyülekezet mai keresztelő kancsója a XX. században készült. A kerek, korongos talpon, rövid száron ülő, alul gömbölyded, majd kissé szűkülő hengeres test alján díszes domború sáv fut körbe S alakú leveles indák sorozatával. Talpán, nyakán domború, sodrott gyűrű. Füle erősen ívelt, mindkét vége kettéválik és csigavonalban becsavarodik.24 Hasonló kancsóval felvidéki, kárpátaljai és tiszántúli gyülekezetekben is gyakran lehet találkozni (20. kép). A hozzá tartozó tál sima, kerek, karimája szélén domború gyűrű. Viszonylag mély öble sima, dísztelen (21. kép).2'’ Ezek az edények feltehetően az 1890-es években beszerzettek közé tartoznak. Cserépedények a református gyülekezetekben A magyar népművészet egyik kiemelkedő ága a fazekasság volt. A magyar népi kerámia mind formában, mind színvilágban és díszítésben roppant gazdag. A XVIII. század második felében, a XIX. században a hívek számának növekedése azzal járt, hogy az úrvacsoraosztáshoz több bor volt szükséges. Az ónkannák feltehetően kevesek voltak, ezért kerülhetett be az úrasztali edények közé a népi kerámia. Ezek a nagyméretű szűknyakú korsók vagy szélesebb nyakú kannák, kancsók az úrasztala mellett állottak, belőlük töltötték a bort az úrasztalán álló ónkannákba. Különösen az Alföldön voltak elterjedtek ezek a tekintélyes edények. A révi edények közötti jelenlétük feltételezésekor ismét csak Karácsony Imrére hivatkozhatunk, aki említ a régi felszerelések között a cserépedényeket. Elképzelhető, hogy volt közöttük cserépkorsó, mint úrasztali boroskorsó és keresztelőedények, bögre és kancsó vagy tál. A keresztelő edények között többször említenek cserépből készülteket, cserépbögrét, cseréptálat egyaránt találhatunk közöttük, még ha kis számban 24 25 Méretek: talp átmérő: 6,6 cm száj átmérő: 6,1 cm magasság: 21,7 cm Átmérő: 27,2 cm. Említve JUHÁSZ - JUHÁSZNÉ ORTH 2002: 24. 147
