Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Sándor Eszter szántók jellemzik az itt fekvő hajdútelepüléseket, azaz Szoboszlót, Böszörményt, Nánást és részben Dorogot. A szántóföldi termelésen kívül nagy arányban folytattak szilaj, félszilaj és istállózó állattartást is.48 A Bek Pál-féle, 1783-ból származó térkép szerint Hajdúszoboszló kétbeltelkes volt. A lakosság a beltelkeken, az ún. Óvárosban lakott a 17. század közepéig. A kertségek vagy más néven külsőségek voltak a gazdasági tevékenység központjai, itt voltak az istállók, itt tartották a haszonállatokat, a tüzelőanyagot, a takarmány. Az egyenlő nagyságú beltelkekkel ellentétben ezek területe változó, alakjuk szabálytalan volt.49 * 51 52 53 A népesség szaporodásával a 18. század elejétől a lakosság fokozatosan a kertségekbe áramlott ki.30 Györffy István szerint először a Gátoldal válhatott városrésszé.31 A város településformája jelen állapotában a halmaz és a szabályos településformának a keveréke, utóbbi leginkább a keleti részekre jellemző. Az óváros utcáin többségében oldalhomlokzatosak a házak. A régi kertségek helyén a házak előkertesek, vagyis beljebb épültek az utca vonalához képest.32 Hajdúszoboszlón a vályog és a nád volt a hagyományos építőanyag, még a módosabb réteg is inkább vályogból építkezett, mint téglából.33 Juhász Imre szerint a 19. század első felében a tehetősebbek ún. tutajos fából építkeztek, amelyet vízi úton szállítottak le a hegyekből a Köselyen át. A hagyományos három- vagy négyosztatú lakóépületek, és a mögöttük húzódó gazdasági épületek mellett a tehetősebbek a lakóházzal szemben vagy azzal derékszöget bezárva sütőházat is építettek.54 55 56 Hajdúszoboszlón jellemzőek voltak a nagykunsági jegyeket viselő hajdúházak'. a fehérre meszelt házak kerek kőoszloppal, fél- vagy áltomáccal, nádtetővel rendelkeztek.33 Jellegzetes elem volt a boltíves tornác és félkontyos tető (pl. a Csanády-háznál). A jelenleg álló, hagyományosnak mondott házak legtöbbje a 19. század végén épült.36 Az ún. kűlábas tornácok már szögletesek, de találhatunk még néhány faoszlopos tornácos épületet is. 48 DankÓ 1979: 157 49 ÚjvárY 1975: 554 30 ÚjvárY 1975: 552 51 Ujváry 1975: 554 52 Juhász 1964 53 Ujváry 1975: 555. 54 Juhász 1964 55 Varga 1989: 73. 56 Balassa 2002: 163 82
