Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón 2012-ben kezdtem foglalkozni a hajdúszoboszlói napsugaras oromzatokkal. Ekkor összesen 23 házat sikerült azonosítani, tavaly pedig még hármat. Ezekből legalább négy ONCSA-ház volt. Az összesen 26 házból kettőt a közelmúltban lebontottak. A Bocskai István Múzeum adattárában nyolc, már nem álló épületről találtam fényképeket, Vetró Mihálynak a Szókimondóban megjelent cikkében pedig még háromról, melyek azóta szintén elpusztultak.37 Kutatásom során tehát mindösszesen 37 lakóházon figyeltem meg a napsugaras oromzatot.38 Két oromzatról feltételezem, hogy az 1950-es évek után kerülhetett fel a valójában a 19-20. század fordulóján épült házra. Erre utal a deszkák viszonylagosan jobb állapota (amely a festés ellenére jól látszik), továbbá az, hogy a napsugaras motívum alatti rész nem állóhézagos. Mivel a tulajdonosokat nem tudtam elérni, a feltételezést alátámasztani nem tudom, emiatt bővebben nem is fogok rá kitérni. A vizsgált házak közül csak néhánynak tudták megmondani az építési idejét, de elmondható, hogy többségük a 19-20. század fordulóján, a két világháború között (pontosabban az 1920-as években) és az ONCSA-program keretében, az 1940-es években épült. Mindegyik ház vegyes falazatú. A századfordulón és a ’20-as években épültek alapozása tégla, a ’40-es évekbeli ONCSA-házaké pedig beton. A fal minden esetben vályogfal. A tetőszerkezet, ahol a tulajdonosok meg tudták mondani, minden esetben az ácsok által használt székes-szelemenes szerkezet. A házak egyaránt lehetnek oldal- és végfrontosak is, ebben különböznek a Nagy-Sárrét településeitől, ahol szinte kizárólag véghomlokzatos házakon találhatunk napsugaras oromzatot. Az oromzatok kétféleképpen kapcsolódnak a falhoz: vagy közvetlenül (lásd 9. kép), vagy túlnyúlnak azon, és eltakarják egy kis részét (lásd 11. kép). Utóbbi változat az első világháború után épült házakra, vagy a későbbiekben felrakott deszkaoromzatokra jellemző. A település deszkaoromzatos házai, ha nincs rajtuk napsugaras díszítés, akkor kizárólag állóhézagos díszítésüek. Mivel sok, a 20. század elején épült épületnek csak az udvar felől van deszkaoromzata, illetve a melléképületekre is ilyet késztettek, szinte lehetetlen megbecsülni, hogy hány ilyen ház van Hajdúszoboszlón. Az utcáról látható véghomlokzatos és oldalhomlokzatos házból egyaránt 16-16 állóhézagos díszítésűt talál- 57 58 57 Vetró 1996: 9. 58 A tulajdonosok elmondása alapján a Szűcs Tüzép egyik már lebontott épülete is napsugaras oromzattal rendelkezett. Erről sajnos nem maradt fénykép. 83
