Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón

Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón A szellőzőlyukak a falazott és a deszkaoromzatokon egyaránt elő­fordulnak. Amellett, hogy a szellőzést és a világítást biztosították a pad­láson,38 formájuk és az elhelyezkedésük díszítési lehetőség is kínált. Alakjuk a különböző geometriai alakzatokon túl lehetett a tulajdonos vallását kifejező jelkép, az évszám és/vagy az építtető nevének monog­ramja, a vakolatdíszes oromfalakhoz hasonlóan. Érintőlegesen említeném meg a különböző vésetekkel, faragá­sokkal, betétekkel, díszes vízvető- és széldeszkákkal dekorált Nyugat- és Dél-Dunántúli vértelkeket, valamint a Nyugat-Dunántúlra (Őrségre, Gö­csejre) jellemző gazdagon festett deszkaoromzatokat.39 A fából készült épületelemek színezése egyébként a 19. században gyakori volt: Szege­den és környékén a napsugaras oromzatokat is festették,40 egy, kettő vagy akár három színre is, de ez ritkább volt.41 Hajdúszoboszló az alföldi vagy közép-magyar házterületen belül a Közép-Tiszántúli tájakat magába foglaló ún. tiszántúli építészeti régió­ba tartozik.42 Az itt fekvő kisebb tájakra (Hajdúság, Bihari-síkság, Nagykunság, Sárrét) egységes építészeti jegyek jellemzőek,43 habár a különböző földrajzi adottságok miatt az elérhető, felhasznált anyagokban különbségek vannak. A Hajdúság is olyan néprajzi és földrajzi tájegység, amely konkrét történeti folyamatok (a hajdúk letelepítése, ill. a Hajdúkerület, mint önálló közigazgatási egység létrehozása) útján jött létre. Területének határai nem esnek egybe egy konkrét, összefüggő földrajzi területtel, így a gazdálkodás és az építőanyagok szempontjából ezen a tájegységen belül is különbségeket találunk.44 45 A keleti rész tájilag a Nyírséghez tartozik.43 Homokos talaj, ligetes erdők és apró tavak jellemzik, ahol a mezőgazdasági termelést kevés szántó mellett gyümölcsösökben, kertekben végzik. Dankó Imre csak Hadházat és Vámospércset sorolja ide,46 Varga Gyula viszont Dorogot is.47 A tájegység nyugati fele a Hajdúhát területe. Kötött talaj, szikes legelők és 38 Füzes 1981:108. 39 Cseri 1997: 132. 40 BarabáS-GilyÉN: 1987: 150.; GilyÉn 2004: 140. 41 Vass-VALKONY 2005: 56. 42 DÁM 1989: 143.; DÁM 1996: 121. 43 DÁM 1996: 121. 44 Dankó 1979: 157. 45 Varga 1989: 74 46 Dankó 1979: 157 47 Varga 1989: 74 81

Next

/
Thumbnails
Contents