Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Sándor Eszter Sándor Eszter Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló egy több mint 23.000 fős lakosú kisváros Hajdú-Bihar megyében. Debrecentől körülbelül 20 km-re fekszik délnyugati irányban, a Hajdúhát és a Sárrét találkozásánál. Habár a termálvíz 1925-ös feltörése és a gyógyfürdő fejlesztő hatása jelentősen megváltoztatta a város építkezését, a település képéhez ma is hozzátartoznak a 19-20. század fordulóján, és a 20. század első évtizedeiben épült házak, melyek száma egyre csökken. A klasszicista homlokzatú polgárházakon kívül a város egész területén láthatók deszkaoromzatos házak. Ezek közül a legszebbeket napsugaras motívum díszíti. Tanulmányoban népi építészet ezen - alig kutatott - elemeit kívánom bemutatni. A 19. századi néprajzi érdeklődés elsősorban Hajdúszoboszló szokáshagyományaira, népköltészetére, és pásztorkultúrájára irányult. A népi építészet témája először Varga Geizártak és Szívós Bélánk a nagyobb tájegységet - a Hajdúságot és Hajdú megyét - bemutató leírásaiban jelent meg.1 Balogh István a Hajdúságról írt kismonográfiájában már egy teljes fejezetet szentelt a témának.1 2 Győrffy István a kétbeltelkes településforma kialakulását vizsgálta, és kiemelten foglalkozott Hajdúszoboszlóval.3 Dankó Imre négy hajdúsági település (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház és Vámospércs)4 5 és a Hajdúság népi építészetéről írt tanulmányt,3 Málnást Ödön és Dám László pedig a hajdúszoboszlói pásztorépítményeket ismertette.6 7 A fenti tanulmányok nem említik a hajdúszoboszlói deszkaoromzatokat, de nem tér ki rá Hajdúszoboszló népélete című tanulmányában a település népi építészetét összegző Ujváry Zoltán,1 és nem részletezi Juhász Imrének, a Bocskai István Múzeum akkori igazgatójának 1964-es házfelmérése sem.8 (Ez utóbbiban rövid ismertetést kapunk a településről 1 Varga 1882. 174-193.; Szívós 1891. 2 Balogh 1969. 3 Győrffy 1926: 105-136. 4 DANKÓ 1968: 367-421.; Uő. 1964: 58-94.; Uő. 1970: 25-322. 5 Dankó 1979: 155-189. 6 Málnási 1928: 57-78.; Dám 1974: 109-135. 7 Ujváry 1975: 533-598. 8 Juhász 1964. 74
