Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón és építkezéséről, illetve a szerző hat felmért lakóépületet, valamint a város híres szülötteinek szülőházait javasolta helyi védelemre. Ezekből ma már csak egy, az ún. Csanády-ház áll, s jelenleg is népi műemléki védelmet élvez.) A Juhász Imre által felmért házak között, a fényképek alapján, négy deszkaoromzatos ház volt, köztük egy napsugaras (Bajcsy- Zsilinszky u. 13.). Sajnos Juhász sem tér ki bővebben ezekre, csak kettőnél említi meg, hogy vértelkük deszkázott. Ugyanígy Varga Gyula is csak annyit ír a Hajdú-Bihar megye népi lakóházainak stílusváltozatait bemutató 1989-es tanulmányában, hogy: „... itt már sokkal nagyobb gondot fordítanak a deszka oromfalak díszítésére”.9 Oromzat alatt szélesebb értelemben a ház keskenyebbik oldalát értjük, amely általában az utcára néz, de oldalfrontos polgárházaknál vagy sarokházaknál a szomszéd telkek felé fordul. Szinonimaként használom a vértelek, a házvég, és a tűzfal szavakat is; előbbit a Tiszántúlon, másodikat a Dél-Alföldön használták, a harmadik pedig a 19. század végétől országosan elterjedt kifejezés.10 * Használatos a homlokzat szó is,11 viszont ezalatt a ház oldalait, azoknak egészét értjük, amely magába foglalja a falakat, az oromzatot, az ablakot, az ajtót, a tornácot, tehát mindent, ami rajta található. Vannak oldal-, ill. véghomlokzatos házak attól függően, hogy az ún. főhomlokzat, azaz az utcára néző oldal a keskenyebb vagy a szélesebb. Az előbbi általában a parasztházakra, utóbbi a polgárházakra jellemző. Az oromzat tehát a ház homlokzatának, így az utcaképnek is a része; díszítése függött az építtető társadalmi és vagyoni helyzetétől.12 A tetővel szoros egységet alkot, alakját meghatározta annak formája: a félvagy csonkakontyos tető esetén trapéz, míg a nyeregtetők vértelke, ill. a vízvetős házak lezárt füstlyuka háromszög alakú.13 Az ormos nyeregtető Gilyén Nándor szerint a legrégebbi forma lehet.14 15 Deszkaoromzatoknál a sugaras és állóhézagos forma esetében az oromzat díszítése összhangban van a tető szerkezetével.12 9 Varga 1989: 73. 10 Füzes 1981: 107.; Cseri 1997: 131-132. "Füzes 1981: 107. 12 JUHÁSZ 1997:261. 13 Az igen elterjedt teljes kontyos tetőknek, illetve a sátoros tetőnek nincs tűzfala. Cseri 1997: 132. 14 Barabás-GilyÉn 1987: 130. 15 Gilyén 1980: 162. 75
