Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Kavecsánszky Máté ben és a helyi, illetve Debrecen környéki lakosság azonnal kihasználta a lehetőséget.19 A helyiek közül sokan külön egyszemélyes földkádakat ástak és pénzért biztosították a megmártózást a vendégek számára.20 A víz laboratóriumi vizsgálatára alig pár héttel később már sor is került.21 A város igen korán felismerte a hévízben rejlő lehetőséget és mindent megtett annak érdekében, hogy fürdőt tudjon kialakítani, hiszen a fürdőkultúra a Monarchia idejében jelentős fejlődésen esett át és az I. világháború után is virágzott, jelentős fejlődést és anyagi hasznot biztosítva a fürdővárosoknak.22 Ehhez azonban városi tulajdonba kellett venni a bánomkeri szőlő előtti területet, illetve magát a kutat. A város hihetetlen gyorsasággal kezdte meg az átalakulást. A tulajdonjog kérdése még rendezetlen volt, amikor megkezdődött a vasútállomástól a leendő fürdőig vezető betonjárda kiépítése. Ekkor kapott betonburkolatot a város főtere, illetve a leendő fürdő környezetében fásítási, parkosítási munkálatok kezdődtek.23 Miközben az ideiglenes fürdő kiépítése már megtörtént, 1927-ben a kérdéses tulajdonjog-átruházás - a város általi jelentős vállalások, mint például a gyógyfürdő kiépítése, villamos központ felállítása - is bekövetkezett.24 Az előzetes várakozásokkal ellentétben ugyanakkor a városnak gyakorlatilag saját erőre kellett támaszkodnia a kivitelezésnél, miközben a helyi lakosság sem állt ki maradéktalanul a fürdő kiépítése és fejlesztése mellett,2"' hiszen az egyrészt erőforrás-elvonással, másrészt mezőgazdaságilag hasznosítható területek beépítésével járt. Ráadásul a város legrégibb vásártartó, piacozó helye is a bánomkerti szőlők mellett volt.26 Az ideiglenes fövenyfürdő kialakítása már a tulajdonjogi kérdések rendezése előtt megtörtént. Gyakorlatilag a szőlőskert előtt, a vályogvető gödrök átalakításával hozták létre az ún. sárfürdőt, melynek rendezésére 1927-ben került sor. Ez év júliusában nyílt meg végül hivatalosan a fövenyfürdő - melynek építésekor az egykori piac faanyagát is felhasználták.27 A fövenyfürdő látogatottsága napi nyolcszáz fő körül mozgott átla19 Kun 1975:703. 20 Jenei 2006: 615. 21 A vizsgálati eredményekről összefoglalóan lásd Kun 1975: 703-707. 22 Kosa 1999. 23 Erdei 2006b: 568. 24 Részletesen lásd KUN 1975: 707. 25 Kun 1975: 709.; Vö. Erdei 2006b: 567-568. 26 Bellon 1975:464. 27 Kun 1975: 709.; Erdei 2006b: 570. 56
