Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... gosan.28 Meg kell említeni, hogy ugyanezen évben a „városban” is megnyílt egy kádas rendszerű gyógyfürdő Székely Józsefné vezetésével,29 ennek kialakítása azonban a termálvíz feltörése előtti fürdő- szolgáltatások sorába illeszkedik és a tisztasági közfürdő funkcióját látta el.30 A fövenyfurdő ugyanakkor továbbra is csak ideiglenes megoldás volt, miközben a fürdőkomplexum építésére a városnak nem volt elegendő tőkéje. így 1928-ban Baltazár Dezső és társai alapításában létrejött a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Részvénytársaság, mely a komplexum kiépítésének terhe mellett a várostól megkapta a hőforrás hasznosításának jogát.31 1928 és 1929 folyamán megépült két medence a strandolok, illetve a gyógyulni vágyók részére, elkészült száz kabin és az összesen hatszáz férőhelyes öltöző, valamint egy masszírozó helyiség, végül pedig megtörtént a fürdő körülkerítése. A hajdúszoboszlói termálvíz jótékony hatásainak híre olyan ütemben növelte a városba látogató fürdővendégek számát, amellyel a turisztikai szolgáltatások bővülése nem tudott lépést tartani. Maga a fürdőkomplexum sem tudta kielégíteni a korabeli viszonyokkal mérve is rekordszámú látogatottság (kb. 93.000 fő32) által teremtett igényeket, így a szerződést a kormányzat részéről felbontották, minek eredményeképp a létesítmény 1930-ban megváltási díj ellenében a város tulajdonába került vissza.33 A Városi Közművek kezelésében megkezdődött a fürdő bővítése és a parkosítása. A harmincas évek közepén elsősorban az orvosi-kezelő részleg fejlesztése történt meg. 1932-ben a kutakból feltörő vizet gyógyvízzé minősítették és ez újabb távlatokat nyitott a fürdő, egyúttal a város számára is. A hullámmedence és a csónakázótó elkészülte (1938) európai ismertséget biztosított a fürdőnek. A fejlesztésekkel párhuzamosan a fürdő látogatottsága irdatlan méretekben növekedett (1936-ban 234.000 fő)34 - annak ellenére, hogy 1932-ben megnyitotta kapuit a debreceni 28 JENEI 2006: 615. 29 Kun 1975: 709. 30 Vő. JUHÁSZ 2012: 132-133. 31 Erdei 2006b: 571. 32 JENEI 2006:615. 33 A létesítmény új neve: Hajdúszoboszlói Városi Fürdő. Kun 1975: 711.; Erdei 2006b: 573. 34 JENEI 2006: 615. 57
