Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... pülések szegényebb sorú lakosai a 19-20. század fordulóján egyre gyakrabban vették igénybe ezeket az intézményeket a hétvégi tisztálkodáshoz.14 15 Minden jel szerint ugyanakkor Körnerék tudatosan törekedtek a vendéglátásba történő befektetésre, ezt bizonyítja a város újabb szórakozóhelyének, a Körner-pavilonnak a létesítése is. Hajdúszoboszló gazdasági életének további fellendülését eredményezte a 20. század elején a Debrecen-Hajdúszoboszló-Püspökladány közút átadása, amely keresztülhaladt a városon (Szilfákalja utca). Ez indokolttá tette a városrendezést, a városkép átalakítását. A dualizmus korában megindult lassú gazdasági fejlődés Hajdúszoboszló városiasodását eredményezte, ugyanakkor a lakosság foglalkozási szerkezete alapvetően nem változott meg.'3 Az 1920. évi népszámlálási adatok szerint Hajdúszoboszló lakossága 17.722 fő. Ebből mezőgazdaságból él 11.904 fő, bányászatból 18 fő, iparból 1714 fő, kereskedelemből és közlekedésből 908, közszolgálatból és szabad foglalkozásból 748, rendfenntartásból 491, napszámból 918, cselédségből 307, egyéb foglalkozásból 724 fő.16 Ha ehhez hozzátesszük az 1941. évi adatokat, miszerint a 18.000 lakosból továbbra is 11.500 fő él mezőgazdaságból,17 levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ipari és szolgáltató szektorban dolgozók számának emelkedése elsősorban valóban a korábban már jelzett beköltözésekkel magyarázható. A város új fejlődési pályája 1925-től 1945-ig A fentiekből látható, hogy Hajdúszoboszlón az ipari-szolgáltató tevékenység előzményei a dualizmus koráig vezethetők vissza, az ekkor megindult változások azonban nem indokolták volna a mai fürdőváros-jelleg kialakulását. Ehhez egy olyan eseményre volt szükség, amely új fejlődési pályára állította Hajdúszoboszlót. A Pávai Vájná Ferenc vezetésével végzett geológiai elővizsgálatok után a zöldség- és gyümölcstermesztésre használt Bánomkert délkeleti részén, az akkori várostól északkeletre próbafúrásokra került sor. Csaknem egy éves munka után 1925. október 26-án 73 Celsius fokos hévíz tört felszínre.18 A feltörő víz megült a Bánomkert árkaiban, gödrei14 Juhász 2012: 132. 15 Jenei 2006: 615. 16Málnási 1928: 34. 17 Erdei 2006a: 279. 18 Kun 1975: 696.; MÁLNÁS] 1928: 34.; Erdei 2006b: 563-564. 55
