Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Kavecsánszky Máté dése is. Az italmérési jog regálénak számított, így az árusítóhelyek a város tulajdonában voltak, amiket az bérbe adott. Az italmérési jog haszon- bérlete jelentős bevételt jelentett Hajdúszoboszlónak. A városi kocsmák száma a 19. század folyamán ötről hétre nőtt: Bika vendéglő, Békás csapszék, Rózsás kocsma, Szent György csapszék, Kontyos kocsma, Nyugszom csárda, Kötelesi csárda.7 1903-ban létesült az első sörcsarnok Áron Miksa alapításával. A helyi ipari-kisipari tevékenység lassú fejlődésében - amelyben a helyi társadalom hagyományos agrárszemlélete mellett a természetföldrajzi viszonyoknak is szerepe volt - az 1870-as évektől figyelhető meg változás. A településen az első céhek egyébként is csak a 19. században alakultak meg, az 1872. évi céheket feloszlató törvényt követően 1874- től alakultak meg az első ipartestületek.8 A lassan, jelentős tőkeerő nélkül alakuló város kisipar, illetve vállalkozások szervezői között főként beköltözőket találunk, akik „idegensége” sokáig érezhető volt a hagyományosan agrárjellegű településen.9 Részben ezzel magyarázható a beköltöző iparosok földszerzési törekvése.10 11 A kibontakozó vállalkozó-szolgáltató szektoron belül találjuk Hajdúszoboszló első fürdőlétesítményét is, Sturz Jánosné salétromos gyógyfürdőjét. Az alapítás pontos évét, illetve eredeti tulajdonosát nem ismerjük, ugyanakkor egy utcaelnevezésből arra következtethetünk, hogy már a 19. század első felében is létezhetett.11 A Sturz-féle fürdőt a 20. század első éveiben felújították, szobákkal, étteremmel bővítették,12 minek alapján arra következtethetünk, hogy a fúrdőszolgáltatás mellett létrejött a város első fizetővendéglátást biztosító magánszálláshelye. A 20. század első éveiben a város gazdasági életének egyik meghatározó eseményeként Körner és Társa megalapította a település legnagyobb gőzmalmát. A malom áramfejlesztőjét 1903-ban nemcsak a város közvilágításának beindítására használták fel, hanem Kömerék gőzfürdőt is létesítettek 1901-ben.13 A gőzmalmokhoz kapcsolódó fürdőlétesítésnek egyébiránt volt hagyománya az országban, a városok és a nagyobb tele7 Juhász 1979: 21. 8 A 19. századi szoboszlói céhekről, majd ipartestületekről lásd Juhász 1979: 14., 15. Lásd még BELLON 1975: 447., 456. 9 Vő. Erdei 1979: 49. 10 Vő. Juhász 1979: 17. 11 Juhász 1979: 19.; Erdei 1979: 66., 74. 12 Kun 1975:695. 13 Juhász 1979: 17-19.; Erdei 1979: 68.; Jenei 2006: 613. 54
