Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
Illésházy Katalin Anna hívásában, a már említett kiállítás megvalósításában a Nomád Nemzedéknek, más néven a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. „Hollósné szellemi bravúrja abban állt, hogy megérezte, ezek az összetevők összetartoznak, egy egységes, a maga korában új műveltség- kép forrásai. (...) A játszóházi program nem extraprogramot, gyerekmegőrzést ígért a szülőknek, amíg a szakemberek csemetéiket „ nevelik ”, hanem aktív együttműködésre, „együttalkotásra”, „együttjátékra” szólította őket. (...) A játszóházi mozgalomnak aztán születtek árnyalatai, (...) a fő vonal mindmáig a ’79-ben definiált programszerkezet maradt: alkotó kézművesség jobbára természetes anyagokból, széles értelemben vett néprajzi-népművészeti mintákat követve, dramatikus kanavász fogja egybe a játékok gyöngysorát, s népszokás-megelevenítő énekes-táncos játék fémjelzi a program csúcspontját. A játszóház szakma lett. ”35 A játszóházmozgalom országos elterjedése annak köszönhető, hogy helyi szervezetek magukra vállalták a programok kialakítását, fejlesztését. Érdemes megemlékezni Neszádeli Gyula nevéről, aki Kazincbarcikán a Gyermekek Háza vezetőjeként sokat tett a játszóházak módszertani, gyakorlati tevékenységeiért. Vetró Mihály visszaemlékezése a népi játszóházas mozgalom kialakulására:,, Végül is ez egyidős a Fiatal Népművészek Stúdiójának az indulásával, ami a ’70-es évek második fele. Akkor nagyon sok művész fordult a népművészet felé. (..) A ’70-es években ugye a népművészetről kialakult egy negatív kép a társadalomban, ami nagyjából arról szólt, hogy volt egy úgynevezett butik népművészet, voltak dolláros boltok, ahol külföldiek valutáért vásároltak, és ott mindenféle haszontalan tárgyat árultak, festett dobozkáktól kezdve, matyó babákig, ami a magyar népművészetet kívánta reprezentálni, de annak egy silányabb változata volt. A fiatal népművészek viszont elkezdték kutatni a magyar népművészetet, és rájöttek, hogy ez semmit nem mutat meg a lényegéről, mert formailag próbáltak visszatérni, és a díszítést háttérbe szorítani, ugye akkor egy túldíszítettség volt a népművészetre jellemző. Ezzel együtt a táncház mozgalom is beindult, ahol elsősorban Sebő Ferenc nevéhez köthetően ők elkezdték a táncházas zenéket felgyűjteni eleinte Erdélyben, majd Felvidéken, és más tájakon is. Majd ezeket főleg budapesti klubokban zenélték, és tanították hozzá a táncokat. Ez a kettő találkozott a népi játszóházban, hogy ezek a művészek, a Fiatal Népművészek Stúdiójának tagjai, bekerül35 Trencsényi László - Hasznos múlattatóhttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00066/2002- 12-kf-Trencsenyi-Hasznos.html (2014.03.11. 12:06) 474
