Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
,Kl JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?” tek ezekbe a táncházakba, és miután ezeknek a fiataloknak ott voltak a gyerekei és elkezdtek velük foglalkozni. ” 36 2.8. Népi játszóházak a kézművesség, népi iparművészet világában A népi játszóházak komoly szereppel bírnak a mai magyar kézművesség világában. Nem csak múzeumi intézmények, hanem népművészeti egyesületek, kézművesek terjesztik, népszerűsítik e gyermekfoglalkoztatási ágat. Erről a területből a 2013-ban megjelent Népi Kézműves Stratégiának nevezett dokumentum alapján kívánok leírást adni. A Nemzeti Vidékstratégia programjának részeként születhetett meg a Hagyományok Háza által elkésztett Népi Kézműves Stratégia. A projekt felelőse Beszprémy Katalin. A teljes dokumentum a Hagyományok Háza weboldalán olvasható.37 A dokumentum célja, hogy képet adjon a mai magyar kézművesség helyzetéről, mesterségenként bemutatva a munkálkodó kézművesek számát, területi eloszlásukat, a mesterségek kiemelkedő alkotóinak megkérdezésével; tisztázza az érintett sokat emlegetett, de olykor meg nem értett fogalmakat, mint hagyomány, kézművesség, népművészet, stb.; felvázolja a kézműves szakmák problémáit, megoldási javaslatokat ad, segítve a vidék kreatív iparának fejlődését. A stratégiában számos alkalommal említésre kerülnek a játszóházak. A néprajzi kutatások által összegyűjtött anyagok megismertetésének, visszatanításának egyik lehetőségeként értelmezi a népi játszóházakat. A megemlített mesterségek (kivéve pl: hímzés) és térségek mindegyikében ismertek a népi játszóházak, ahol népművészeti egyesület, aktív alkotó- közösség létezik. E csoportok ismert programjai legtöbb esetben a kiállításokon, vásárokon való szereplés, mesterség bemutatók, népi játszóházak tartása. Egyes mesterségek köztudatba való beemelésének is fontos eleme a játszó házvezetői képzés. Jó példa erre a nemezkészítés, ami Magyarországon 40 éve még kihalt, elfeledett mesterség volt, mára viszont az egyik legnépszerűbb, leggyorsabban fejlődő kézműves szakma. A Vidák házaspár (Vidák István és Nagy Mari) gondos kutató- és alkotómunkája révén a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben folyhatott először gyermek és felnőtt nemezoktatás, itt indulhatott el a pedagógusok nemez 36 Vetró Mihály, 2013, Nádudvar 37 http://hagyomanyokhaza.hu/page/! 1176/ 2014.03.24. 14:26 475
