Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
Illésházy Katalin Anna mai kultúrában, akkor azt feltétlenül meg kell tartani múzeumokban, meg esetleg iskolákba megnézni, de nem használni, nem újakat készíteni belőle. (...) Gondolok itt arra például, hogy olyan nagyon szépen kibomlik a három arany alma, hogy a karácsonnyal kezdünk, és a karácsony egy családi ünnep, és azután következik a húsvét, ami már teljesen egyértelműen a nagycsaládnak, a rokonságnak, a komaságnak az ünnepe most is, és utána jön pünkösd, ami viszont már egy nagy közösségnek az ünnepe. (...) Szerintem az a fontos, hogy tisztában legyünk a tartalommal. És akkor ráadásul meg van az a szabadságod, hogy ne ugyanazt másol, hanem vidd végig, meg vidd tovább, add tovább a tartalmát. Úgyhogy szerintem attól lesz népi a játszóház, hogy ezen a kultúrán nőtt föl, és ezt a kultúrát adja tovább. ”22 Az általános játszóházakat típusaik alapján négy fő csoportra osztottam, tehát sokkal tágabban értelmeztem: • Szituációs • Mozgásos • Gyógypedagógiai • Kézműves Az általános játszóházakhoz sorolt szituációs programok hasonlítanak a népi játszóházak dramatikus alkalmaihoz. Megjelenhetnek bennük ünnepekhez, szokásokhoz kapcsolódó gyakorlatok, kiegészülve olyan eseményekkel, amik a népi játszóházba nem férnek bele, mert nem tartoznak a hagyományosnak tekintett ünnepek közé, pl. Valentin-nap, nők napja, apák napja. Illetve kapcsolódhatnak hozzájuk különböző drámajátékok, ismerkedő, koncentrációs gyakorlatok, jelenetek. A mozgásos játékok legelterjedtebb csoportját képezik az interjúrészletben már említett épített játszóházak, várak. Ezek lehetnek helyhez kötöttek és fesztiválokon, külső helyszíneken megjelenő felfújható, gyorsan építhető játékok, illetve újszerű csoportos játékok, amik ahogy az énekestáncos gyermekjátékoknál már láttuk, énektanítással is egybeköthetők. Az általános játszóházak közé emeltem a gyógypedagógiai célzatú játszóházakat, ahol fogyatékkal élő gyermekeken játékos módon igyekszenek segíteni. Ilyen kezdeményezés pl: a Tunyogi Játszóház. A kézműves játszóházakon megjelenhetnek a népi játszóházakon látott példák, kiegészülve az újrahasznosított anyagokból készült tárgyakkal és a modernnek tekinthető kézműves eszközök alkalmazásával. 22 Molnár Erzsébet, Nádudvar, 2013. 466
