Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor A rendkívül kis lejtésű, hortobágyi táj felszínen a csapadékvíz, hóié bizonyos körülmények között csak igen lassan tud beszivárogni a talajba, különösen, amikor a talaj még fagyott állapotban van. A kora tavaszi csapadékos időszakokban ezért jelentős területeket borít belvíz. A lejtés irányában lassan levonuló víztömeg hosszútávon jelentős eróziós tevékenységet fejthetett ki. Ahol korábban a padkásodás következtében már erodált felszínek voltak jelen, a lejtés irányából lassan hátravágódó, csekély mélységű és szélességű erek, szikerek jöttek létre. A belvíz levonulását követően ezek vízutánpótlása megszűnik, így teljesen kiszáradnak. Számos szikér egymásba torkollásával szélesebb erek is kialakulhattak, amelyek már az elhagyott folyómedrek méretével is összevethetők, eltérő képződési körülményeik miatt azonban a hasonlóság pusztán felszínes. A szikes talajok eróziójával létrejött nagyméretű szikerek a Nagyág-ér, és a Csíkos-ér.34 Talajtani értékek A város határának talajtani viszonyait a fent vázolt felszíni földtani képződmények minősége, a talajvíztükör felszíntől való távolsága, és a talajvíz minősége határozzák meg. A három szomszédos kistáj talajtani viszonyai emiatt jelentős eltérést mutatnak. Északról dél felé haladva a magasság változásával jellegzetes talajsorokat találhatunk, amelyeket az 5. ábra mutat be. 5. ábra. Jellegzetes talajsor és a talajszelvények jellegzetes folyamati Hajdúszoboszló határában a Hajdúháton és a Dél-Hajdúságon keresztül, E-D irányban (szerk. Novák Tibor, 2015) 34 Novák 2010: 19. 386
