Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Hajdúszoboszló természeti adottságai. .. A Hajdúhát területén találjuk a legjobb termőképességű talajokat, amelyek kialakulásában a talajvízhatástól mentes körülmények között, típusos löszön végbement humusz-felhalmozódási folyamat szerepe volt döntő. A talajvíz átlagos mélysége itt 6-8 méter, tehát érdemben nincs hatással a talajok kialakulására, emiatt az ilyen körülmények között képződött alföldi mészlepedékes csernozjom talajt zonális talajnak tekinthetjük. Magas szervesanyag-tartalom, mély termőréteg és a humuszos réteg közelében kalcium-karbonát akkumulációs szint jelenléte jellemzi. A jelentős biológiai aktivitás következtében jellemzőek benne az állatjáratok, amelyeket a felülről belehulló sötétebb talaj anyag az altalajban is láthatóvá tesz, krotovinák formájában. A kalcium-karbonát felhalmozódás szintjében változatos konkréciók, kiválások fordulnak elő: mészhár- tyák, lepedékek, mészerek, mészgöbecsek, löszbabák formájában. A Hajdúhát déli peremén húzódó laposok, erek szegélyén, talajvíz- feltöréses foltokban sós, szoloncsákos talajok fordultak elő kisebb foltokban, amelyek azonban a vízrendezés és a talajmelioráció következtében egyre inkább eltűnőben vannak. Természeti értéküket a rajtuk megtelepedő gyér halofiton növényközösségek jelentették, amelyek a sós talajokkal együtt jelentősen megritkultak. Az alföldi mészlepedéskes csernozjom talajok a WRB nemzetközi talajtani osztályozásban általában a Chernozem referencia csoportba, míg a sós, szoloncsákos talajok a Solonchak referencia csoportba sorolhatók be. A mélyebben fekvő dél-hajdúsági területeken a talajképződés bázisául az infúziós lösz szolgál, amelynek felső rétegei gyakran egyáltalán nem tartalmaznak karbonátokat, ugyanakkor szerkezete sűrűbb, tömődöt- tebb, agyagtartalma nagyobb. Emiatt az alföldi mészlepedékes csemoz- jom itt már csak alárendelten, a magasabban fekvő hátakon fordul elő. Ezen a tájon az ún. réti csernozjom talajok válnak uralkodóvá a kistáj területének 63%-át borítva.33 Legfontosabb jellemzőjük szintén a vastag, nagy szervesanyag-tartalmú humuszos feltalaj szint, de szerkezetük tö- möttebb, a kalcium-karbonát akkumulációs szintek pedig néhol hiányoznak, vagy a humuszos réteg alatt nagyobb mélységben jelennek csak meg. Ugyanakkor a felszínhez közelebbi talajvíztükör (2-4 m) hatására a kapilláris úton felfelé törő nedvesség gyakran befolyásolja az altalaj minőségét. Hatására kékes-szürkés glejes foltosság lép fel, amely együtt járhat vízoldható sók felhalmozódásával (mélyben szoloncsákos változat), vagy a kicserélhető nátrium tartalom megnövekedésével (mélyben 35 35 Dövényi 2010: 249. 387
