Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei

Hajdúszoboszló természeti adottságai. ..

Ezt a folyamatot természetes és antropogén hatások is tovább erősíthetik. A legelő állatok taposása ugyanúgy kiválthatja, mint a járművek keréknyomai. Ugyanakkor nagyobb reliefű területeken, például folyóhátak peremén, természetes módon is bekövetkezik a tavaszi belvizek parti zónájában. A feltalaj lehordódását követően a szikes altalaj a felszínre kerül, amely a felhalmozott sók zömét tartalmazza, agyagban gazdagabb, a vizet nehezen áteresztő réteg. A padkás szikes területeken a még ép, gyeptakaróval fedett magasabb felszínű terület és az erodált, ezért alacsonyabb, gyér, sótűrő növényzettel alig benőtt felszín zegzugos vonal, a padkaperem mentén válik el egymástól. Az erodált és az ép felszín közötti 5-25 (50) cm magasságú tereplépcső a szikpadka (4. ábra). A felette elhelyezkedő gyeptakaróval fedett térszínt padkatetőnek, míg az alatta húzódó mélyebb fekvésű térszínt szikfoknak nevezzük.33 A kettő közötti lankás térszínt, amennyiben az nem lépcsőszerüen meredek, sziklankának nevezik. A szikfokot gyakran beborító világosszürke kovasavas réteg, a padkaperem és az összerepedezett felszínű, vagy éppen esővízzel borított szikfok jellegzetes elemei a hortobágyi tájnak, és számos sziki specialista növény és állatfajnak nyújtanak élőhelyet.

4. ábra. Padkásodott réti szolonyec talaj jellegzetes szelvénye (szerk. Novak Tibor, 2010)

33 Tóth-Novák 2003: 206.