Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Hajdúszoboszló építészeti öröksége. .. Változást az 1990-es évek és a rendszerváltás hozott. A nagy állami szállodákat privatizálták, majd felújították, korszerűsítették és sorra épültek a magánpanziók, kisebb hotelek, társasházak. Az új építkezések sok régi ház elbontását, a fürdő közeli területek utcaképeinek átalakulását eredményezték. A földszintes utcákba beépített többszintes épületek változatos tömegalakításukkal, homlokzatformálásukkal kezdetben idegenül hatottak, majd amikor már több került egymás mellé, elfogadottabbá váltak. Sok utcában ma is érezhető ez a kettősség (pl. Attila u.). A legtöbb utca ugyanakkor megmaradt hangulatos, élhető kertvárosi lakóövezetként. A régi utcasorba beépült új családi házak bár megjelenésükben legtöbbször teljesen eltérnek a szomszédos épületektől, a széles utcák, telkek és a tágas előkeltek miatt az utcák hangulata mégsem változik meg (pl. Újvárosi u.). Építészeti értékek védelme Hazánkban ma az építészeti értékek védelmének alapvetően két szintje van. Az országos, ismertebb nevén műemléki védelem és a helyi védelem. Az „országos” és „helyi” jelző magában hordozza a legfontosabb különbséget a két védelmi forma között. A jogszabályi meghatározás szerint műemlékké a hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék nyilvánítható. A műemléki védési eljárás a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kezdeményezhető és az adott műemléki érték miniszteri rendelettel válik védetté. A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése. A helyi védelmet a helyi önkormányzat készíti elő és a védelemről önkormányzati rendelet dönt. Érezhető tehát, hogy a kiemelkedő, egyedi vagy csak kis számban előforduló építészeti értékek műemléki védelemre, míg az adott település számára fontos, annak arculatát, hangulatát, megjelenését, történetiségét őrző értékek helyi védelemre méltók. Helyi védelemmel hagyományos utcaképek, építészeti vagy településtörténeti szempontból értékes épületek, táji- és természeti értékek is védhetők. 323
