Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Virányi Zsolt Ha az ország településeinek műemlékeit vizsgáljuk, feltűnhet, hogy a műemlékes szakma az elmúlt évtizedekben igyekezett egyfajta irányelv alapján védeni épületeket. A települések fejlődése szempontjából egyik legfontosabb, évszázadokon keresztül azonos helyen álló épülete a templom, így lett Hajdúszoboszló legrégebbi épülete, a ma is látható református temploma és az erődfal maradványa védett. Egy lakott területre mégis legjellemzőbbek a lakóépületei, így a műemlékesek igyekeztek az épületállomány vizsgálata során megtalálni azt a meghatározó, az adott földrajzi területre jellemző lakóépületet, mely egy eltűnő korszak legjobb állapotban, hiteles formájában, esetleg kisebb átalakításokkal ránk maradt képviselője. Ez az irányelv Hajdúszoboszló településfejlődését ismerve két korszak vizsgálatát igényelte. így esett a választás a Csanády téren álló, egykori hajdúkapitány házára és a Vasvári Pál utcán található hagyományos megjelenésű lakóházra.17 Ezek az épületek ma is jó állapotban vannak és látogathatók. A helyi védelemmel az előzőekben ismertetett műemléki védelemnél jelentősen nagyobb számú érték védhető. Minden település, így Hajdúszoboszló is maga határozhatja meg, hogy fejlődése szempontjából mely építészeti értékeket érzi védelemre méltónak. A város ma látható épületállományát megismerve, a védelemre alkalmas épületek funkciójuk alapján három fő csoportra oszthatók (középületek; vendéglátóhelyek és kereskedelmi egységek; lakóépületek). Legjelentősebb védendő középület az 1700-as évek második felében létesített római katolikus templom, az 1857-ben átadott Vasútállomás, az 1896-ban épült Városháza épülete, az 1900 júliusában átadott Rendőrkapitányság (egykori Hajdúmegyei Takarékpénztár) épülete, az 1925-ben átadott volt Királyi Járásbíróság és még sok díszes homlokzat- formálású, közcélra hasznosított épület. A vendéglátóhelyek közül elsőként említendő az 1871-es építési idejű egykori Bika Szálloda, de védelemre méltó a XX. század elején emelt, Szilfákalja-Arany János utca sarkán álló színvonalasan helyreállított volt Szabadság Szálló is. Kereskedelmi egységek közül a díszes kialakítású saroképületek is védelemre javasolhatók (Dózsa Gy. u. 14. és 16.). 17 IKEFALVY — JÉKELY 1990: 673. 324
