Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei

Virányi Zsolt Ha az ország településeinek műemlékeit vizsgáljuk, feltűnhet, hogy a műemlékes szakma az elmúlt évtizedekben igyekezett egyfajta irányelv alapján védeni épületeket. A települések fejlődése szempontjá­ból egyik legfontosabb, évszázadokon keresztül azonos helyen álló épü­lete a templom, így lett Hajdúszoboszló legrégebbi épülete, a ma is látha­tó református temploma és az erődfal maradványa védett. Egy lakott terü­letre mégis legjellemzőbbek a lakóépületei, így a műemlékesek igyekez­tek az épületállomány vizsgálata során megtalálni azt a meghatározó, az adott földrajzi területre jellemző lakóépületet, mely egy eltűnő korszak legjobb állapotban, hiteles formájában, esetleg kisebb átalakításokkal ránk maradt képviselője. Ez az irányelv Hajdúszoboszló településfejlődé­sét ismerve két korszak vizsgálatát igényelte. így esett a választás a Csanády téren álló, egykori hajdúkapitány házára és a Vasvári Pál utcán található hagyományos megjelenésű lakóházra.17 Ezek az épületek ma is jó állapotban vannak és látogathatók. A helyi védelemmel az előzőekben ismertetett műemléki véde­lemnél jelentősen nagyobb számú érték védhető. Minden település, így Hajdúszoboszló is maga határozhatja meg, hogy fejlődése szempontjából mely építészeti értékeket érzi védelemre méltónak. A város ma látható épületállományát megismerve, a védelemre alkalmas épületek funkciójuk alapján három fő csoportra oszthatók (középületek; vendéglátóhelyek és kereskedelmi egységek; lakóépületek). Legjelentősebb védendő középület az 1700-as évek második felé­ben létesített római katolikus templom, az 1857-ben átadott Vasútállo­más, az 1896-ban épült Városháza épülete, az 1900 júliusában átadott Rendőrkapitányság (egykori Hajdúmegyei Takarékpénztár) épülete, az 1925-ben átadott volt Királyi Járásbíróság és még sok díszes homlokzat- formálású, közcélra hasznosított épület. A vendéglátóhelyek közül elsőként említendő az 1871-es építési idejű egykori Bika Szálloda, de védelemre méltó a XX. század elején emelt, Szilfákalja-Arany János utca sarkán álló színvonalasan helyreállí­tott volt Szabadság Szálló is. Kereskedelmi egységek közül a díszes ki­alakítású saroképületek is védelemre javasolhatók (Dózsa Gy. u. 14. és 16.). 17 IKEFALVY — JÉKELY 1990: 673. 324

Next

/
Thumbnails
Contents