Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Hajdúszoboszló építészeti öröksége. .. A település értékes, sajnos ma már nem látható épülete volt a Körner és Társai pavillonja, mely a Körner család ipartelepe mellett épült fel, ahol gőzmalom és fürdőhely is létesült. Romantikus stílusából ítélve az 1800-as évek második felében épülhetett. (15. kép) 15. kép: Körner és Társai ipartelepe és pavilonja egy 1900-ból származó képeslapon A következő jelentős változást a 1925-ben fúrt hőforrás és a termálvízére telepített gyógyfürdő népszerűségének rohamos növekedése hozta. A fürdőterület közelében lévő településrészen, korábbi nevén a Bánomkertben, egyre nagyobb számmal jelentek meg a nyaralók, kisebb vendégfogadók, majd a nagyobb szállodák. A legelső nagy szállodát egy debreceni vendéglős család, Nánássy Lajos és felesége építette. A fürdővel átellenben találták meg az ideális telket, és a kor egyik nevezetes építőjét, Dávidházi Kálmánt bízták meg a tervek elkészítésével. A három bejáratú, kezdetben 35 szobás szállodaépület az Európában akkor épp hódító, divatos Bauhaus stílus jegyében készült el. Átadásáról a korabeli sajtó, a Független Hajdúság, 1936. május 17-én megjelent számában így tudósított: „A Hajdúszoboszlói Gambrinus szálloda, étterem, és sörcsarnok megnyitása tegnap este fényes keretek között, előkelő vendégek jelenlétében folyt le. A modem igényeket minden tekintetben kielégítő 317
